Elképesztő, hogy milyen ósdi szervezet ez a WWF. Bezzeg a Greenpeace hús-vér aktivistákat akasztott volna a táblára, akik aztán napi tizenhat órában hőzöngenek, és közben benyelnek néhány kólát, meg persze egymás kukiját!

Hiba történt a komment elküldése során, kérjük, próbáld meg újra!

Főtengelyes ez a blogmotor. Na megpróbálom még egyszer, de azért GRRRR.

Mivel ez egy szakmai blog, úgy érzem, szét szabad szedni a reklámokat.

1. Cocacola. A zöld növények alapvetően nem segítenek a CO2 emisszió leküzdésében: amikor a teacserje elhullatja a leveleit vagy elpusztul, a vegetációs időszakban megkötött CO2 a korhadás során felszabadul. A plakát üzenete mindenesetre pozitív, felhívja a figyelmet a környezetre. A mai felnőttek gondolkodását ez már nem változtatja meg, de a gyerekeink, akiknek a világát alaposan szétkúrtuk, már ilyen figyelmeztetések között nőnek fel.

2. Árnyék. Az ötlet zseniális, de vegyük észre, hogy ez a videó csak egy demó: napközben az ég kékjének színe változna, a hullámok nem csak felfelé, de oldalra is elmozdulnának, reggel a hullámok elnyújtottabbak lennének stb.

@Rongy Rázó: Ja, emlékszel a Bioszféra 2 kísérletre? 13ezer négyzetméter, légmentesen zárt üvegház, egy komplett ökoszisztémát bepakoltak, meg pár embert, hogy akkor termeljétek meg magatoknak az élelmet, és oxigént.

Azonban a túl jó minőségű talajban a bomlás több széndioxidot termelt mint amennyit ennyi növény beépített. Az állatok és rovarok egy része elpusztult, az oxigént mesterségesen kellet pótolni, végöl mégis megszakították idő előtt a kísérletet mert elkezdtek mérgező gázok is felhalmozódni, arról nem is beszélve hogy saját napi ételszükségletüket sem tudták megtermelni ekkora területen.

Jó dolog a zöldülés, meg jó ötlet a növénytelepítés, de én abban a 6kg/teacserjében nem vagyok biztos....főleg hogy a beépített 26tonna szén elvileg a növény anyagában van jelen. Biztos hogy az a reklámtábla 26tonnás teherbírással rendelkezik? :))

www.bombahir.hu/kornyezetvedelem/bioszfera-ii-teremtesunk-hatara/minden-oldal

A táblán meg tényleg látszik, hogy trükkfelvétel.
Egy két kocka felhőt bevágtak, mintha gyorsított kép lenne, de a fák meg sem rezzennek, se egy madár, se egy akármi nem mozdul.

Ilyen hullámokat csak a rák- és a baktérítő között lehetne prezentálni, évente 2 vagy szélső esetben 1 napon (na jó, picit eltérőt egy-két hétig). Kanadában nem.

@Donor: Azaz a fatüzeléses hőerőmű - az őt ellátó telepített erdővel - jobb, mint a természet maga, hiszen ugyanakkora CO2 mérleggel még hasznosítható energiát is termel.

az ötlet jó. a probléma az az, hogy a növényedek a CO2-t kötik meg, a gépjármû forgalom jelentôs része pedig már dízel üzemû. annak pedig nem a CO2 a legszennyezôbb gáza.

javasolt cikk: totalcar.hu/magazin/kozelet/2010/02/10/karosabb-e_a_fustolos/

persze, jól hangzik a 21 tonna. De kérdés, hogy menyi a "plakát" előállítási és életben tartási költsége CO2-ben. nem lennék meglepődve ha elvinné a "haszon" nagyobb részét

@Rongy Rázó: Mondjuk a biológiai részével azért kötekednék, ha szabad.

Egyfelől természetesen segít a CO2 feldolgozásban, hiszen, ezeknek a folyamatoknak hála, hogy ma olyan a légkör összetétele amilyen...

másfelől némi utánajárás: a növények a fotoszintézis során a légkör felvett CO2-jét a napsugárzást és némi vizet kevernek át úgy, hogy abból (CH2O)n -es szénhidrát lesz belőle, meg O2 ... a szénhidrátok egy részét a növény saját működésében hasznosítja, másfelől keményítő / cellulóz formájában tárolja. (valaki viccesen megjegyezte, hogy 26 tonnát)... A növény a természet rendje szerint vagy elpusztul, ebben az esetben bár keletkezik CO2 is, de többségében kötve marad a szénhidrátláncban, vagy másik élőlény táplálékává válik, ahol energia formájában hasznosul (és persze lesz belőle co2) ... vagy az ember feldolgozza (papír, vagy éppen tea, szövetek, esetleg bútorok)... amiben szintén kötve marad rengeteg cellulóz, benne a szénnel. (ami nem lesz CO2 amíg el nem tüzeljük őket pl)

így röviden :)

@Lord_M_:

Én nem nagyon értek sem a kémiához, sem a biológiához, nem is szeretném kiszámolni, hány évtizede tanultam ilyent rendszerezetten, csak annó decibel tanultunk az oskolában a víz meg szén körforgásáról.

Az őslégkörből a CO2 nagy része karbonátos kőzetként távozott (megboldogult mészvázas őslények több kilométer vastagságban összepréselődött holttesteiből állnak a mészkőhegységek), kisebb részben pedig különféle balesetek révén kikerült az élővilág szén-körforgásából, és pufferelődött a földkéregben, tőzeg, lignit, kőszén, kőolaj, földgáz formájában. ezeket a puffereket mostanában eresztjük vissza a légkörbe. Nehezen megbecsülhető mennyiségű CO2 van tengermélyi kvázi-medencékben, nagy nyomáson beoldódva a vízbe, ezeket nem okos megbolygatni, néhány példa már van arra, hogyan hat az élővilágra.

A civilizációs CO2 egyszerűen halmozódik: részben gyűlik a légkörben, részben a beoldódik a tengerekbe, mi jól érezzük magunkat, a gyerekeink meg szopjanak.

De ez csak a tartalmi rész, ami a reklámoknál az intelligens mosóporhoz hasonló mértékben kötődik a valósághoz. Az üzenetek pozitívak, a forma újszerű, szóval ügyes.

@OftF:

fogalmam sincs, mekkora erdőterület kell 1MW elektromos teljesítményhez, de szerintem elég sok. mindjárt keresek egy ceruzát és csinálok egy becslést.

@Rongy Rázó: A mészvázasok távozását kihagyva, az elszenesedett (olajosodott :) ) növényi részek rengeteg szenet kötöttek meg és tartanak fogva...

én csak arra akartam reagálni, hogy nem segítenek, hogy a manóba ne segítenének, amikor a szenet megkötik, helyette pedig az O2 szabadul fel és kerül a légkörbe...

illetve, nem minden növény korhad el, van amelyik a "szekrényben" végzi, vagy fonott fotelként, papírként... továbbra is rengeteg szenet megtartva

nem vontam kétségbe az óceánok megkötő erejét, csak azzal nem értettem egyet, hogy tkp 0 hatékonysággal számolsz a co2 megkötésben a növények működése során...

természetesen a reklámok nekem is tetszenek :)

@Lord_M_: Ugyan nem zéró a CO2 megkötés, de nem is 26 tonna :)
A növények bomlás közben CO2-t termelnek, erdőtüzek, ilyesmi, csak lassan lesz belőle újra olaj és szénmező.
Persze amíg felépíti magát a növény addig elég sok CO2-t megköt, de aztán beáll egy egyensúly.

A biomassza erőművek kb. zéró CO2 kibocsájtást produkálnak hosszútávon, ez még mindig jobb mintha szenet égetnénk, de a hatásfok elég pocsék, egy termikus naperőmű sokkal hatékonyabb, annak csak a beruházási költsége sok a meglévő szénerőművek biomasszára átállításához képest.

Basszus most nézem hogy nálunk 700forint/watt fajlagos költséggel építettek biomassza erőművet. Egy naperőmű 500forint/watt alatt van, és ha jól tudom terület is kevesebb kell neki.