Névjegy rovatunkban ezúttal Geszti Péterrel készítettünk interjút, akit egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatás Magyarország legsikeresebb marketingesének nevezett. A reklámguru-énekes-hagyományőrző és teremtőt a reklám jövőjéről, a nemzeti értékek feltámasztásáról és magánéletéről kérdeztük. Olvassátok és kommentáljátok!
AD: Az ügynökségeddel és a reklámszakmával kezdenénk...
Geszti Péter: Ez elég rossz hír (nevet). De ne formalizáljatok, nyomjátok.
Rendben. Mi a viszonyod most az Akció Nexussal?
A cég stratégiai irányításában veszek részt, tehát a cégépítésben és foglalkozom a nagy márkákkal. Már nem írok naponta hirdetéseket, és kreatív igazgatóként sem funkcionálok. Viszont stratégiai tervezőként a nagyobb kampányok ügyében mindig egyeztetek a kreatív csapattal.
Tehát sikerült olyan embereket magad köré gyűjtened, akikre teljes körűen rá mered bízni a céget?
Ez tulajdonképpen már 3 éve sikerült, de csak mostanra lett publikus, hogy valóban nem veszek részt a mókuskerék hajtásában. Szerencsés módon kialakult egy olyan identitása a cégnek, ami nélkülem való. Tavaly 12-ből 10 tendert megnyertek, és ebben az én kezem nincs benne. Nagyon büszke vagyok, hogy tulajdonos társaimmal sikerült kinevelni egy új managementet, és Horváth Attila vezetésével egy olyan kreatív csapatot, ami remekül működik.
Mi alapján válogattad őket, mi az, amit a kollegákban keresel?
Azt szoktuk mondani, hogy a kreativitás nem más, mint a hülyeség hirtelen megszűnése. Szerintem sokszor ez is elegendő ahhoz, hogy az ember megoldjon egy-egy feladatot. De leginkább azt várom tőlük, hogy a maximumot adják abban, amit tudnak. Tehát ne házi feladatokat oldjanak meg a hármasért, hanem a legjobbat hozzák ki magukból, mert én is ezt teszem. Azt várom, hogy az ő tehetségük pörgesse meg az enyémet, és fordítva. Energiát várok tőlük, és ezt próbálom a munkákban összefogni és megfelelően irányítani. És ilyen értelemben egyfajta éhséget is, hogy ez nem csak egy munka, hanem szenvedély és játék.
Nem hiányzik a szövegírás?
A reklám szövegírás egyáltalán nem. Nagyon sokáig éhes voltam erre a szakmára, de ez elmúlt. Hogy egészen pontos legyek, a klasszikus ATL kampánykészítésre való éhségem és ambícióm múlt el. Ugyanakkor kifejlődött egy teljesen másik, ami általánosabban a kommunikációra vonatkozik. Ennek több oka is van. Amikor 2005-ben abbahagytam a napi faragást, az Akció újra az év ügynöksége lett, az RTL klub csirkés kampányának köszönhetően. Ez volt a második nagy csúcsa a pályámnak – már ami a szakmai elismeréseket illeti. Azt gondoltam, hogy ennél följebb már nem nagyon lesz itthon, külföldre pedig nem akartam elmenni dolgozni.
Az @RC-al való együttműködésem, a saját kampányom a Rapülők-Recycling projektben, a Nemzeti Vágta vagy a Médiaunióban betöltött szerepem viszont teljesen kitágította a működési körömet és az érdeklődésemet arra a kommunikációra, ami többrétű, mint amit egy hagyományos reklámügynökség kreatív igazgatójaként művelni lehet. Olyan, mint ha visszatértem volna a gyökereimhez, amikor elkezdtem reklámmal foglalkozni. Akkor az tulajdonképpen véletlenek sorozata volt, mert nem tudtam eldönteni, hogy milyen hardveren akarom a saját szoftveremet végigfuttatni. Dalszövegíró vagyok? Műsorvezető vagyok? Popsztár vagy vadakat terelő juhász leszek? Tehát a reklám csak egy lehetséges játékterület volt, és most úgy érzem, hogy vissza tudok térni ahhoz, aki ugyanolyan szabadon tud játszani a műfajokkal, mint korábban. Persze most már sokkal nagyobb hatókörrel.
Ha már említetted a szárnypróbálgatásokat, volt egy tiszavirág-életű műsorod a TV2-n, a Gesztiméter. Hogy is volt ez?
A Gesztiméter egy próbálkozás volt, egy kísérlet arra, hogy elkészüljön egy magyar ötletből származó prime time tévéműsor. Egy barátom ötletéből gyúrtuk ki, de sajnos utólag kiderült, hogy rossz volt a formátum, és ezért hamar megbukott. De büszke vagyok rá, hogy legalább megpróbáltam. Azt gondolom, hogy kutya kötelessége lenne mindenkinek – akár reklám- akár médiaszakmában dolgozik – hogy próbáljon meg saját formátumot és saját szellemi terméket piacra tenni úgy, hogy az nagy tömegekhez jusson el. Úgy látom, hogy ami igazán hat a társadalomra és véleményformáló erővel bír, abban alig van magyar szellemi termék. Ha megnézed a TV-k műsorokat, a vetélkedőket, a valóságshow-kat, láthatod, hogy semmi nem itthon születik. Ennek nagyon messzire vezető, súlyos következményei lesznek: nem lesz „media know-how” Magyarországon, hanem csak kész, külföldről vett formátumokat fogunk tudni adaptálni. Olyan, mint ha holnaptól csak francia baguette-t lehetne sütni, mert a francia pékek receptjeit teszik kötelezővé, pusztán azért mert Franciaországban azt sokan veszik. Úgy érzem, hogy az egész iparág fog meggyengülni, mert az intellektuális-szakmai háttér eltűnik, és csak a formák maradnak meg.
És akkor köszönöd, Te ebből többet nem is kérsz?
Ezzel úgy vagyok, hogy ha akar, majd rám talál valami. Most biztosan nem gondolkodom tévés elfoglaltságban, mert túl sok idővel jár. Csak akkor foglalkoznék tévézéssel, ha abban a saját személyiségemre volna szükség. Hiszen a másik nagy tanulság, hogy leszámítva egy-két embert – például a Fábryt – nem nagyon tudsz olyan televíziós személyiséget mondani, akit ne lehetne lecserélni. A televízióban nincs lehetőség arra, hogy önmegvalósító tevékenységet folytassak, hanem egy formátumba kellene magamat belegyömöszölni. Én pedig általában nem férek bele ilyenekbe, nem érzem jól magam, és ezért nem is tudom jól csinálni. Hívtak a Heti Hetesbe, a Megasztárba és még csomó más műsorba, de nem mentem el sehova, mert úgy érzetem, hogy az nem az én játékom. Én olyan műsort szeretnék csinálni, amiben az én általam fontosnak tartott értékdimenziók jelennek meg, szórakoztató formában. A Vágtában, az @RC-ban, a Médiaunióban ezek megjelennek, és ezért ezeket sokkal fontosabbnak tartom, mint hogy ugráljak a képernyőn.
A Nemzeti Vágta vagy az Oláh Ibolyának írt Magyarország dal túlmutat az önkifejezésen, és egy szimbólumteremtési vágy jelenik meg bennük. Ez honnan jön Neked?
Úgy érzem, hogy tipikusan az történt velem, ami a befutott emberekkel: egy jól megépített és szerencsésen alakuló karrierben sikereket értem el, de közben elveszítettem valamit: a közösséghez tartozás élményét. Nekem mostanában az a legnagyobb közösségi élményem, hogy hétfőnként focizni járok egy olyan csapattal, akiket szinte nem is ismerek, de abban a 2 órában csak a labda és egymás segítése a cél. Szerintem mindenkiben bujkál valahol egy Nemecsek, egy Boka, vagy valaki, akinek fontos a grund. A mi grundunk ez a Magyarország nevű telek, ahol vágyunk a közösségi létre, de, de folytonos vita zajlik az ehhez kapcsolódó szimbólumok, fogalmak értelmezéséről.
Azt gondolom, hogy sok olyan értékünk, szimbólumunk van, amit a világnak fel lehetne felmutatni, de nem tudjuk, mert a politikában kizabálódnak belőlük az értékek. Ezért az a legjobb, ha megszabadítjuk a politikai sallangoktól ezeket az értékeket, és úgy prezentáljuk a világnak, ahogyan a hagyományaink egyébként lehetővé tennék. Minden ország ezt teszi. Óriási verseny zajlik a világban a nemzeti kultúrák között, hogy ki tud több turistát, befektetőt vonzani, de ebből mi keveset érzékelünk, mert itt üldögélünk ebben a kis dobozban, és egymást gyepáljuk. De ha elmész akár csak Közép-Európa más országába, láthatod, hogy mi folyik. Kiderül, hogy miért választják Prágát sokkal többen úticélul, mint Budapestet. Például azért mert sokkal jobb az infrastruktúrája, és mert időben odaszoktatták kedvezményekkel a filmipart. Vagy azért, mert a cseh sört sikerült egy világszintű márkává tenni. Azt gondolom, hogy a magyar pálinka is lehetne ilyen egyébként. De pontosan azért, mert beletartozik a nemzeti szimbólumaink és hungarikumaink sorába – amiről politikai vita folyik – eddig még nem tudtuk felemelni, mert a vitával vagyunk elfoglalva. Mindenki más megcsinálja a maga image-t, marketingjét és olyan formába hozza ezeket a szimbólumokat, hogy a világ számára fogyaszthatóak és érdekesek legyenek.
De ezek a projektek nem kifele szólnak, hanem nekünk, akik itt élünk…
Persze. Annak az országnak van idegenforgalma, amelynek van erős belső turizmusa. Először nekünk kell birtokba venni – pártpolitikai baromságok nélkül – azokat a dolgokat, amelyekre büszkék lehetünk. Az @RC-on a pályázókat arra kértük pár éve, hogy olyasmiben gondolkozzanak, amik a hagyományos szimbólumokat és értékeket egy kicsit újszerűen mutatják meg. Vagy keressék meg azokat az országimázs elemeket, amelyek léteznek, csak nem fedeztük fel eddig őket. Tehát gondolkodjunk el azon, hogy mi a nemzethez való tartozás, kulturálisan, és nem politikailag.
A Magyarország dal elsősorban belső igényből származott, akkor voltam 40 éves. Annyiban kötődik a reklámszakmához, hogy éppen New Yorkban voltam és a T-Mobile-nak forgattunk egy reklámfilmet. Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy pályám egyik csúcsa, hiszen nem mindennap adatik meg, hogy New Yorkban forgasson az ember, professzionális körülmények között. Másrészt azért született, mert úgy gondoltam, hogy jó lenne írni egy olyan tömegdalt, ami mint műfaj már régóta nem létezik Magyarországon. Régen, a gyerekkoromban volt ilyen, ma már nincs. Pedig egy ilyen dal az egyszerű emberek számára is újra átélhetővé teszi azt a bizonyos közösségi érzést. És lehet például sporteseményeken vagy nagy együttléteken elénekelni. Persze nem a Himnusz helyett, hanem előtte vagy utána.
És szerinted ez mennyire sikerült?
Ennek a dalnak az igazi története szerintem akkor fog elkezdődni, amikor végre béke lesz az országban. De például nagyon büszke voltam akkor, amikor teljesen véletlenül azt láttam a tévében, hogy Miló Viktória bokszolónk erre a zenére vonult be a ringbe.
És ez elegendő ahhoz, hogy sikeresnek értékeld a szimbólumteremtést?
Első próbálkozásnak nem volt rossz. Nézd, ez egy olyan ambíció, ami egyelőre nem csökken, és amiben örömömet lelem. Nem gondolom, hogy misszionárius vagyok, de ha van erre lehetőségem, akkor szeretném jól csinálni, valamit hozzátenni a hazai populáris kultúrához. Én nem márkában gondolkodom, hanem minőségben. Ami minőség, arra én mindig vevő vagyok. Nyílván magam is szeretnék minőséget előállítani. Pont ezért nem is vagyok márka szerelmes, azt veszem meg, ami jó. Az autóm Volkswagen, a mobiltelefon társaságom T-mobile, a ruházatom pedig Energie és Boss. De ezen kívül olyan sok mindenre nem nagyon figyelek.
Reklámszakemberként 20 éve mégis arról próbálod meggyőzni a fogyasztót, hogy ne termékben gondolkodjon, hanem kötődjön egy márkához.
Ez így van. De mint magánember úgy gondolom, hogy jogomban áll a szabad választás, főleg intellektuálisan. Hogy kedvet csináljak másoknak egy márkához, az a szakmai kötelességem. De mint magánember, én nem szerettem volna sohasem az anyagi világtól függővé tenni a választásaimat. Ez a személyes szabadságom egyik lényege, a másik pedig, hogy megválaszthatom, hogy kikkel dolgozom. Nem gondolom, hogy az emberek életének az volna az értelme, hogy márkákból és tárgyakból álljon össze, és ezekből találják ki magukat, hanem pont fordítva: a márkák arra valók, hogy kényelmesebbé, élhetőbbé tegyék az életüket.
Mindezt vajon az ügyfelek is elfogadják?
Bár így lenne, de sajnos pont fordított folyamat zajlik. Ezzel nem fogok újat mondani, de azt érzem, hogy Magyarországon az embereket alapvetően az ár érdekli. A kvalitás, mint szemléletmód szinte egyáltalán nem jelenik meg a hétköznapokban. Van egy nagyon vékony réteg, akiket érdekeli a kvalitás, de gyakorlatilag a hétköznapi munkában, a megrendelőiden keresztül ez szinte sosem jelenik meg. Az egyébként nagy kérdés, hogy mi a kvalitás ma? Úgy gondolom, hogy egy finomra hangolt, jól összekötött, magas komplexitású, minőséget jelent. De általában ezt nem igénylik, nincs rá idő és elvárás sem. Ez is az egyik oka annak, hogy már nem vonz annyira a reklám. Az évezredfordulón még azt éreztem, hogy néha sikerül egy szép festményt festeni kézzel, ma meg már csak azt érzem, hogy szitanyomatok készülnek géppel.
Az, hogy a médiafogyasztás és ezzel párhuzamosan az eszközrendszer is változik a kommunikációs szakmában, az nem hozhat valamiféle pozitív változást?
Azt gondolom, hogy a technológiai változások az emberi lényegen nem változtatnak. Megjegyzem, az emberi pszichén sem. A fogyasztói reakciókat majdnem mindig ugyanazon pszichológiai folyamatok alakítják, amiket meg lehet érteni, és természetesen manipulálni. A legújabb technológiák nagyon szórakoztató, új játékokat hozhatnak, és pontosabbá vagy akár személyesebbé is tehetik a hirdetést. Ez szakmailag egy érdekes folyamat, de nem változtat a közeljövőről alkotott általános képemen, a kulturális problémákon, aminek része a depresszió, és része az is, ami ebből a reklámszakmára jut.
Mit gondolsz, 10 év múlva hogy fog kinézni egy reklámügynökség?
Az egyik tippem az, hogy nem lesznek reklámügynökségek a mostani értelemben, hanem sok kis cég lesz, ami 2-3 fickóból áll, akik az aktuális projektekre behívnak különböző szakikat. Ennek már ma is látni a nyomait. Ennek egyik oka az, hogy rengetegen vannak, akiket tapasztalt reklámmunkásnak lehet tekinteni, de nem bírja eltartani őket egy reklámügynökség, és ezért szabadúszóként dolgoznak. A másik ok az, hogy nagyon sokfelé és sokfélére bomlott a média-felületrendszer, ami specifikusabb tudásokat igényel. Ezért azt gondolom, hogy projektszerűen fog működni a reklámszakma. Nem az lesz a kérdés, hogy két ügynökség közül melyiknél akarsz rendelni, hanem, hogy mi az aktuális projekted, és arra fogsz kérni sok kisebb cégtől ajánlatokat – akik mind nagyon flexibilisek lesznek. Nem fognak olyan összetett szolgáltatásokat nyújtani, mint ma egy reklámügynökség, de ez azért nem lesz baj, mert ezeket a szolgáltatásokat a megbízók külön megvásárolják, ha szükségük lesz rá.
És ki integrálja majd a specialistákat? Az ügyfelek? Vagy lesznek olyan stratégiai tanácsadók, akik összefogják a területeket?
Ügyféloldalon nem hiszem, mert ennek egyelőre semmi jelét nem látom. Azt viszont igen, hogy engem is felkérnek sokszor tanácsadónak. Amikor egy grafikai stúdiónak vagy kreatív butiknak a munkáját olcsón meg akarják vásárolni, akkor kérnek rá szakmai garanciát egy tapasztaltabb fickótól. Több ilyet tudok most is mondani, főleg volt kreatív igazgatók, akik erre alkalmasak.
Egyébként pedig abban hiszek, hogy teljesen újra kell tanulni a kommunikációs munkát. A mém elmélet nagyon fontossá fog válni, mert gondolathullámokat kell tudni generálni. Nem az a kérdés, hogy mit írunk fel egy plakátra, hanem az, hogy tudunk egy üzenetet öngerjesztővé tenni különböző hálózatokon keresztül – és itt nem csak technológiai, hanem társadalmi hálózatokról is beszélek. Ebben az ATL-nek manapság már alig van szerepe.
Technológiai szempontból az internetben még brutális lehetőségek vannak most is, olyanok, amiket most még nem is értünk – főleg a hagyományos reklámügynökségek. A másik fontos terület pedig a mobiltelefónia, ahol szerintem elképesztő dolgok jönnek.
Ahová fordulsz, mindenhol reklám lesz. Már most is nagyjából így van, de ez teljesen ki fog épülni. Egy totális háború lesz. Azt teheted, hogy elmész egy vidéki házba és bezárkózol, de szerintem lassan a csapból is reklámmolekulák fognak folyni. (nevet)
Amúgy a saját életemben is azt látom, hogy nem járok be a munkahelyemre dolgozni, otthonról dolgozom. Laptop, mobiltelefon, ezen kívül semmi nem kell. Ez is abba az irányba mutat, hogy nem nagy ügynökségek fognak működni.
Most hogy néz ki egy munkanapod?
Attól függ, hogy mikor. Az elmúlt 3 évben viszonylag nyugodt volt, de most megint elkezdett felpörögni. A munkanap úgy áll össze, hogy az esetek 80%-ban sajnos menedzselési munkákat kell végeznem. Ez vonatkozik a Nemzeti Vágtára, a Médiaunióra, az @RC-ra és a CET nevű épülő kulturális és szórakoztató központra, aminek a kommunikációs főnöke vagyok. Ezen kívül írok egy musicalt akkor, amikor a hétvégeken jut rá időm. Az Ezeregyéjszaka Meséiből készül Tasnádi Istvánnal és Dés Lászlóval közösen, most már a dalokat írom. Tehát ezekre kell mindig folyamatosan időt szánnom.
És hamarosan a kislányodra is, aki néhány hét múlva születik. Hogyan alakítja át ez majd az életedet? (update: február 1-én megszületett Sára Lujza)
Nyilván alapvetően. Viszonylag későn érkezik az életemben az apaság, de úgy érzem, hogy most értem meg rá. Sok pasi van, akik úgy 10 évvel elmaradt mentálisan a biológiai koruktól – én is ilyen vagyok/voltam. Nekem el kellett jutnom arra a pontra, hogy én ezt valóban akarjam. Nagyon nagy érzelmi újdonságot várok tőle. Most 44 éves vagyok, és úgy gondolom, hogy eddig a korig az ember már tulajdonképpen mindent ismer az életből. Barátság, szerelem, rokoni kötelékek, halál, elmúlás, stb. De Sári érkezése, maga a születés aktusa új dimenziót nyithat az életemben, amire nekem szükségem van az alkotó munkához. Azt gondolom, hogy egyfajta megújulást fog hozni az életembe, és ebből jó értelemben szeretnék érzelmileg táplálkozni. Azt az energiát szeretném beletenni a munkáimba, amit tőle fogok kapni.
Amikor kikapcsolódsz, milyen kultúrát fogysztasz mostanában?
Temérdek félét, de mondom az aktuálisakat: imádom Anders Thomas Jensen filmjeit (Ádám almája, Gengszterek fogadója). Benne van, hogy hogyan lehet 6 színésszel, 5 forintból a legnagyobb mélységekben és legnagyobb magasságokban járkáló filmet készíteni. Ezektől elérzékenyülök, és persze arra gondolok, hogy nekem is ilyet kéne csinálni.
Az utolsó nagy kulturális sokkot egyébként Szentpéterváron kaptam, amikor nyáron az ottani Orosz Múzeumban jártam. Akkor értettem meg, hogy mennyi mindent nem ismertem még a gazdag orosz kultúrából, csupán azért mert mindent kiröhögtünk, ami a Szovjetunióból jött. Számos ilyen csodával találkoztam az ottani utam során. Megdöbbentő mennyi mesterük volt, akik mindent tudtak, amit a mi általunk nagyra tartott nyugati művészek.
Könyvben most a Vörös és Feketét olvasom újra, és teljesen kész vagyok tőle. Van egy-két ismerősöm, akiket felidéz számomra Stendhal. A felkapaszkodás, a társadalmi sikerek fontossága, sok minden máig érvényes a könyv mondanivalójából.
És a hazai könnyűzenére is odafigyelsz?
Egy-egy dal belopakodik az életembe, de nem járok rendszeresen koncertekre – ez nyílván a koromból is adódik. De az Irie Maffiától kezdve a PASO-n keresztül Szalóky Ágiig sok mindent szeretek. Engem hangulatok és dinamikák érdekelnek, amik megszólalnak a zenében. Én rengeteg zenét hallgatok, de mindig azt, amire éppen lelkileg szükségem van. És ilyen értelemben megint csak nem márkákhoz kapcsolódik a dolog.
Említetted, hogy szoktál hetente egyszer focizni. Azon kívül van valami, amivel karban tartod magad?
Teniszezem, focizom, meg néha tornázom.
Azt hallottuk, hogy van egy Porsche biciklid.
Ez egy kicsit régi történet. 8 éve a Porsche Hungária előző elnöke megkérdezte, hogy nem akarok-e Porsche biciklivel járni. Pont akkoriban akartam venni egy biciklit, így kapóra jött a dolog, ezért megkérdeztem mennyibe kerül. Olyan árat ajánlott, hogy nem tudtam ellenállni, és egyből megvettem. Mai napig megvan, és amikor eljön a tavasz, akkor járok ki a Hidegkúti erdőbe. Amikor elmentem az első közös haveri biciklizésre, kaptam a fejemre, hogy persze, Porsche biciklivel…. (nevet)
Amúgy nem az a lényeg, hogy Porsche, hanem, hogy baromi jó bringa. 2 deka az egész, nagyon jól néz ki, és élmény vele a biciklizés. Az más kérdés, hogy egyszer, amikor elmentem szerelmemmel, Edittel – aki azóta ugyebár T. nejem is –egy óriási biciklitúrára, és nagyon elfáradtunk, hazafelé felvetődött, hogy szálljunk inkább buszra. Aztán végiggondoltam: Porsche biciklivel távolsági buszra, tutira nem szállunk fel. (nevet)
Mi volt a legnagyobb utazási élményed?
Az elmúlt 5 évben rengeteget utaztam, de a legnagyobb élmény egy 3 hónapos dél-amerikai út volt a feleségemmel. Beutaztuk Braziliát, Argentínát, Chilet, Perut, Boliviát, Costa Ricát. Tulajdonképpen fordulópont volt az életemben, amikor kitágult a horizont és másként kezdtem el gondolkodni, Nagyon sokféle kultúrával találkoztunk, és sok olyan inspiráció ért, amelyek után rögtön elkezdtem a Vágtát, és belevágtam egy csomó új dologba. Úgy gondoltam, hogy a világ gyönyörű, és a világot jó értelemben birtokba lehet venni mindannyiunknak, csak együtt kell csinálni. Ha egy konkrét helyet ki kell emelni a túrából, akkor az Buenos Aires, ami a kedvenc városom lett.
Apropó Vágta. Idén még jobb, még nagyobb, még nemzetibb?
Az biztos, hogy sokkal több időnk és erőnk jut olyan feladatok előkészítésére, mint a tér feldíszítése, az installációs rendszerek, a pályabiztonsági rendszerek, az emberek mozgatása. Tavaly volt néhány olyan gyermekbetegség, amit idén le tudunk győzni, hiszen tudjuk, mit kell másképp csinálni.
Biztosan változik például az, hogy handicappeljük a lovakat. Ez azt jelenti, hogy a csúcstelivéreket kizárják a versenyből, ezért sokkal többen tudnak azonos kvalitású lovakkal versenyezni. Ami magától változik az az, hogy már most sokkal többen érdeklődnek nevezők, települések. Megértették, hogy a Vágta egyszerre rendelkezik nagyon komoly szimbolikus tartalommal, és emellett az Utazás kiállításhoz hasonló lehetőségeket is nyújt. Ugyanis adunk nekik 3 napon keresztül egy ahhoz hasonló pavilont, mint amit kibérelhet az Utazás kiállításon. Ráadásul itt sokkal többen vannak, és mivel a rendezvénynek érzelmi tartalmai vannak, teljesen másképpen lehet kontaktust teremteni az emberekkel, mint egy kiállításon.
Ezen kívül felfejlesztjük a Vágtának azt a részét, ami a hagyományos magyar fesztiválokon mindig jelen van: eszem- iszom, dínom-dánom. Lesz egy országkonyha, ahol tájjellegű ételeket sütnek-főznek, és valószínűleg lesz egy kocsi kiállítás is és egy pálinka főzde is.
Egyébként május 31-én és június 1-én kerül megrendezésre, gyereknap és Pünkösd hétfő idején. A gyereknap alkalmából természetesen lesz Kishuszár vágta meg egyéb gyerek programok. És még egy újdonságot tartogat az idei Vágta: valószínű, hogy az egyik nagy nemzetközi díjugrató versenynek a magyarországi futama is itt kerül megrendezésre.
Te lovagolsz különben?
Nem, nem is szeretnék. Másfajta halálnem jobban fog állni nekem. Azért mert a Vágta egy lovasversenynek a köntösét hordozza magán, ettől ez még egy országimázs fesztivál. Maskarákban sem szeretnék fellépni a velencei karneválon, és nem gondolom, hogy sört kell tudnom főzni ahhoz, hogy jól érezzem magam a müncheni sörfesztiválon. Azt gondolom, hogy mindenki csinálja azt, amiben jó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://adrenalin.blog.hu/api/trackback/id/tr82684582
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
netsrot 2009.02.06. 13:33:32
Jól elvan a kis göndörhajú" bibsi", már csak a lóvét szedi össze:) Helyette dolgoznak és csak " egyeztet". Ez yóóóó:))) heheheh Ilyenek ezek!
Omyg 2009.02.06. 13:41:41
Jó kis interjú. Respekt! :)
Adrant 2009.02.06. 13:44:40
Komolyan mondom, most pozitívan csalódtam Péterben. Örülök, hogy kicsit távolabbról próbálja meg szemlélni ezt az egész nemzeti dolgot.
88wx335dsf 2009.02.06. 13:53:50
@Adrant:
Attól félek nem elég távolról. Drukkolok neki, hogy megtalálja a számítását - egy másik országban, természetesen ;-)
Attól félek nem elég távolról. Drukkolok neki, hogy megtalálja a számítását - egy másik országban, természetesen ;-)
Adrant 2009.02.06. 14:03:12
@88wx335dsf:
Nem értem miért mondod ezt.
Örülök, hogy elkezdődtek olyan próbálkozások, melyek túlmutatnak azon, hogy elmegyünk egy rendezvényre, berugunk, elénekeljük a Himnuszt, azt növeltük a nemzeti értékeket.
Együtt kell tenni azért, hogy valami végre megváltozzon ebben az elveszett kis országban. Legyünk rá büszkék, hogy nekünk is vannak különlegességeink, és használjuk ki azokat.
Nem értem miért mondod ezt.
Örülök, hogy elkezdődtek olyan próbálkozások, melyek túlmutatnak azon, hogy elmegyünk egy rendezvényre, berugunk, elénekeljük a Himnuszt, azt növeltük a nemzeti értékeket.
Együtt kell tenni azért, hogy valami végre megváltozzon ebben az elveszett kis országban. Legyünk rá büszkék, hogy nekünk is vannak különlegességeink, és használjuk ki azokat.
88wx335dsf 2009.02.06. 14:07:53
@Adrant:
Azért, mert számomra Geszti nem hiteles. Bizonyos tekintetben ügyes, kreatív és szellemes de nem hiteles.
Kicsit olyan 'rock a drog ellen' ha láttad azt a filmet ;-)
Azért, mert számomra Geszti nem hiteles. Bizonyos tekintetben ügyes, kreatív és szellemes de nem hiteles.
Kicsit olyan 'rock a drog ellen' ha láttad azt a filmet ;-)
Fedor · http://fedor.blog.hu/ 2009.02.06. 14:22:52
@netsrot: Látom megragadtad azt, amit te lényegnek tartasz :-(
Adrant 2009.02.06. 14:45:48
@netsrot:
Te meg szimplán egy paraszt vagy! :-)
Te meg szimplán egy paraszt vagy! :-)
Blazekid 2009.02.06. 14:46:21
netsrot: Húzz vissza anyádba most, és ki se gyere többé!
ergerberger 2009.02.06. 14:53:41
Asszem sokkal többet tett az országért, mint az összes pántlikás, melldöngető, magyarkodó antiszemita faszkalap együttvéve.
A Hannibal Lektűr-attitűd · http://hannibal.blog.hu/ 2009.02.06. 14:57:28
az interjú klassz+++
a néhány satu kommentelő juj+++++
a néhány satu kommentelő juj+++++
88wx335dsf 2009.02.06. 15:28:03
puszgyusz 2009.02.06. 15:33:42
Nemcsak Kiszel Tünde, hanem néhány kommentelő is bizonyítja: mégiscsak van élet az agyhalál után. Nekik üzenném, hogy érdemes lenne megpróbálni megszabadulni ettől a beteges, gyűlölködő, faji-alapú gondolkodásmódtól, mert ez korai vagy fájdalmas halálhoz vezethet. A világ sokkal összetettebb annál, minthogy ilyen egyszerűen lehessen szemlélni, " hogy a zsidók a...., a szlovákok...stb. Válts gondolkodásmódot, életfilozófiát. Tanulj, olvass, figyelj, hogy "világ-barátabb" módon tudj átmenni az életen. Geszti is valami ilyene csinál. És jobban is érzi magát, mint a fröcsögők.
Peace.
Peace.
Chalabre (törölt) 2009.02.06. 15:43:42
Szerintem Geszti jól gondolkodik.
A Nemzeti Vágta is jó gondolat. Lovas nemzet, lovas bemutatókkal, lóversenyekkel, csárdással és pántlikával, dínom-dánommal, gulyással és lángossal valamint pálinka főzdével stb, mint egy magyar hagyományőrzés.
Ha egy külföldi néhány napot eltölt Budapesten, vajon mikor kap teljesebb képet kis hazánkról és kultúrájáról, hogy úgy érezze valami olyan élményben részesült, amit máshol sehol nem kaphat, csak kizárólag Magyarországon? A méregdrága augusztus 20-án, amikor unalmas, magyar nyelvű, számára érthetetlen politikai szónoklatokba, szoborkoszorúzásokba futhat, valamint repülőbemutatóba (nem magyar specifikum), vagy este egy kínaiak feltalálta, több milliárdos tűzijátékba, amelyet szintén a világ számtalan országában megélhet még látványosabb változatban is? (Szerintem 20-án max a Mesterségek Ünnepe egyedi nálunk, de annak is a minősége mintha eresztene.) Vagy átfogóbb képet kap a magyarokról, ha inkább a Nemzeti Vágta hétvégéjén látogat el hozzánk?
Mindez ugyanígy vonatkozik ránk is magyarokra, a gyerekeinkre.
nemisbeka 2009.02.06. 16:11:04
Ez egy érdekes, jó interjú volt. Köszönöm.
vic 2009.02.06. 17:06:15
ritka, mély interjú
úgy látom ma az ember 44 évesen ér(het)i el a Krisztusi kort és a kapcsolódó gondolatokat: megnyugvás, számvetés, új kihívás keresés...
Péter csapdája az, hogy elérje, ne szakadjon el a mindennapok valóságától, hiszen körülményei messze vannak az átlagostól, és (mondjuk) Buenos Airesi élményeiből származó dolgait nem tudom hogy fogná a nép...
nekem a ruházat rész volt ellentmondás a cikkben (ha nem volt elírva), gondolok a "nem érdekelnek a márkák, független vagyok tőlük" és "ruhám Energie/Boss"...
úgy látom ma az ember 44 évesen ér(het)i el a Krisztusi kort és a kapcsolódó gondolatokat: megnyugvás, számvetés, új kihívás keresés...
Péter csapdája az, hogy elérje, ne szakadjon el a mindennapok valóságától, hiszen körülményei messze vannak az átlagostól, és (mondjuk) Buenos Airesi élményeiből származó dolgait nem tudom hogy fogná a nép...
nekem a ruházat rész volt ellentmondás a cikkben (ha nem volt elírva), gondolok a "nem érdekelnek a márkák, független vagyok tőlük" és "ruhám Energie/Boss"...
kraut 2009.02.06. 18:10:23
hát, nem tudom mennyire "élő" hagyomány ez a lovasnemzet. (egész jól eladtak mindent ami lovakkal kapcsolatos volt, és asszem az M1 sem nagyon közvetít minden vasárnap délben különböző lóversenyeket, amik ugye azért vannak mert a népeket ez annyira érdekelné).
Lángos, pálinka..
Skanzen ez, nem élő hagyományok bemutatása.
Persze, a kosárfonók, nemezelők és társaik melyeket minden létező kirakodó bazárban meg lehet találni, nyilván itt is kipengetik a helypénzt (a "bibsinek", mi?)
Bocs de a Vágta egy kamu, ripacskodás, mű.
Más országok marketingje nem egy múltbarévedés és erőlködés, hanem ahogy azok a népek MA élnek.
Lángos, pálinka..
Skanzen ez, nem élő hagyományok bemutatása.
Persze, a kosárfonók, nemezelők és társaik melyeket minden létező kirakodó bazárban meg lehet találni, nyilván itt is kipengetik a helypénzt (a "bibsinek", mi?)
Bocs de a Vágta egy kamu, ripacskodás, mű.
Más országok marketingje nem egy múltbarévedés és erőlködés, hanem ahogy azok a népek MA élnek.
Sakál lamtitkár 2009.02.06. 22:55:07
ez kibaszott hosszú. bár ki nem állhatom mégis el akartam olvasni de pár bejegyzésnél tbbet nem lehet.
uuuuuuuuncsiiiiiiiiiii
uuuuuuuuncsiiiiiiiiiii
bozso1981 2009.02.07. 14:58:48
Nekem meg az fura, hogy a Magyarország dalt miért Oláh Ibolyával kellett elénekeltetni? Nem, nem azzal van a bajom, hogy roma, de sztem találhattak volna kevésbé megosztó arcot is erre a dalra, ami nem mellesleg rohadtul nem egy buzdító/lelkesítő/dinamikus dal, sokkal inkább olyan mint egy sirató ének!
Izbolygo 2009.02.07. 20:15:05
Klassz kis írás. Jó, hogy az ember is átjön. Gratulálok!
freddo 2009.02.08. 10:05:19
Péter, kérlek ne mondd, hogy stratégiai tervező vagy. Láttalak "stratégiai tervezni", és bár valóban kiváló terepe "szakértelmed" új formába öntésének, a stratégiai tervezés nem az, hogy néha beállítasz a T-Mobile-ba, és impulzusszerűen hülyeségeket beszélsz, amit pusztán az hitelesít, hogy te mondod (és az a végtelen dilettáns társaság ájultan hallgatja).
Ha már mindenáron stratégiai tervező vagy, inkább értsük azt alatta, hogy miként lehet külföldön bevált ötleteket Magyarországra hozni (persze anélkül, hogy ezt nagy dobra vernénk). A sienai Paglio mint Nemzeti Vágta jó egynek. Még sok ilyet, szívből szerencsét kívánok hozzá. Csak azt a nyomorult reklámszakmát... azt engedd el végre.
Ha már mindenáron stratégiai tervező vagy, inkább értsük azt alatta, hogy miként lehet külföldön bevált ötleteket Magyarországra hozni (persze anélkül, hogy ezt nagy dobra vernénk). A sienai Paglio mint Nemzeti Vágta jó egynek. Még sok ilyet, szívből szerencsét kívánok hozzá. Csak azt a nyomorult reklámszakmát... azt engedd el végre.
varasd 2009.02.09. 10:40:38
OFF! Bocs, de kihagyhatatlan.
Koncz Gábor emberhegyet mászik és benéz a lukba, Kovács Lajos meg eszelősen röhög. Magyar sztárok a nagy angol sörreklámban:
napielet.hu/napi/rovat/nabuko/4327/koncz_kunsztja
Koncz Gábor emberhegyet mászik és benéz a lukba, Kovács Lajos meg eszelősen röhög. Magyar sztárok a nagy angol sörreklámban:
napielet.hu/napi/rovat/nabuko/4327/koncz_kunsztja
fucksatan · http://gubafan.atw.hu/ 2009.02.19. 20:13:45
www.youtube.com/watch?v=YeO4OUCB1hY
nagyon szep szamot irtal petikem kar hogy elotted ezt mar valaki megtette , es ezt elfelejted elmondani:
www.youtube.com/watch?v=dwDVwa_iBTU
ugye hogy hasonlit?
nagyon szep szamot irtal petikem kar hogy elotted ezt mar valaki megtette , es ezt elfelejted elmondani:
www.youtube.com/watch?v=dwDVwa_iBTU
ugye hogy hasonlit?
ad-renalin · http://adrenalin.blog.hu 2009.02.20. 09:39:47
@ihategod:
Péter sosem titkolta, hogy honnan van a szám.
Idézet a Wikipédiából:
Geszti Péter a Cirque du Soleil New York-i előadásán hallotta először a dalt. Az énekesnő Francesca Gagnon volt.
Geszti Magyarországra való visszatérte után felvette a kapcsolatot a dal jogtulajdonosával, majd felajánlotta, hogy megvásárolná a művet.
Miután Geszti megírta a magyar dalszöveget, angolra fordították, és elküldték New Yorkba, jóváhagyásra. Az énekesnő kiválasztásánál a Francesca Gagnonhoz hasonló orgánummal rendelkező Oláh Ibolyára esett a választás.
hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_(dal)
Péter sosem titkolta, hogy honnan van a szám.
Idézet a Wikipédiából:
Geszti Péter a Cirque du Soleil New York-i előadásán hallotta először a dalt. Az énekesnő Francesca Gagnon volt.
Geszti Magyarországra való visszatérte után felvette a kapcsolatot a dal jogtulajdonosával, majd felajánlotta, hogy megvásárolná a művet.
Miután Geszti megírta a magyar dalszöveget, angolra fordították, és elküldték New Yorkba, jóváhagyásra. Az énekesnő kiválasztásánál a Francesca Gagnonhoz hasonló orgánummal rendelkező Oláh Ibolyára esett a választás.
hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_(dal)
Adrant 2009.02.20. 09:43:08
Ja, ezt én is tudtam. :P
armandina (törölt) · http://www.armandina.hu 2009.02.20. 17:55:54
mennyi idő telt el a repülők óta