Microsite-temető

Különös videók kószálnak a kibertérben, gazdátlanul és magányosan. Némelyikük évek óta, mások már sokkal régebben keringenek a világhálón. Mint szélnek eresztett apró kis papírhajók, úgy sodródnak a digitális óceán véget nem érő hullámain. Furcsa és szokatlan, olykor titokzatos mondanivalójukat pedig csak azok érthetik meg igazán, kik a megfelelő időben akadnak rájuk.
 
Miről beszélek? A reklámszakma modern fegyveréről, a kampányok mézesmadzagjáról és a különös történetek porondmesteréről: a vírusfilmekről. Az elmúlt 10 év alatt oly sok ilyen videó indult útnak, hogy ha mindet meg akarnánk nézni, hamarabb jutnánk el a Marsra, mint ahogy a végükre érnénk.
 
A vírusfilm szórakoztat, meghökkent, sokkol, elvarázsol és nem utolsó sorban felcsigáz. Lehorgonyoz a tudatalattinkban, hogy ne szabadulhassunk tőle. És ott hagy pár szócskát és ezzel egy megoldást arra, hogy a végére járjunk a titokzatos rejtélyének. Ez a pár szó www-vel kezdődik és egy olyan világba mutat, ahol egy csapásra kitisztul minden. A káoszból egy kattintásra rend válik, az őrültek pedig felelősségteljes márkákká formálódnak. Úgy hívják ezt a helyet, hogy microsite.
 
Bár neve a kicsinységére utal, valójában nincs különösebb méretbeli megkötése – a maga behatárolt területén akár átfogó tartalmat és komoly funkcionalitást is felmutathat. Egy-egy kampányhoz, vagy kiemelt tevékenységi körhöz, termékcsoporthoz kapcsolódik, így könnyű és gyorsan áttekinthető információt nyújt a kalandoroknak...egy rövid időre. Az elmúlt években megszámlálhatatlanul sok ilyen oldal született a neten, melyek címe gyakran egy-egy vírusvideóban van elrejtve.
 
Igen ám, de mi van akkor, ha az a webcím már nem vezet sehova? Hogyan világosodhatnánk meg, ha pusztán egy 404-es felirattal tarkított, fehér oldalra érkezünk? Kitől kaphatnánk megoldást, ha még a kiszolgáló sem válaszol?

Mostanában sok olyan régi vírusvideóval találkoztam, melyek egy halott, rég elfeledett oldalra mutattak. Vajon levették, kitörölték, majd eltemették őket – ezzel is maguk mögött hagyva azt a sok-sok virtuális mellékterméket (videók, hivatkozások, cikkek és postok), ami születésükkor létrejött? Úgy tűnik, igen. A jövő nemzedéke így már sohasem fogja megtudni, hogy miért ugrándoztak le épületekről a trendi fiatalok, mitől emelkedett az óriási rágógumi-léggömb a levegőbe, és miért változott egy manöken szőrös férfivá. Csupán egy könnycseppet morzsolhatnak el a sír felett állva, és csak remélhetik, hogy volt valami értelme a szegény párának. 
 
Tisztelegjünk hát az emlékük előtt és ne hagyjuk, hogy a feledés homályába merüljenek! Nyugodjatok békében!

A bejegyzés trackback címe:

https://adrenalin.blog.hu/api/trackback/id/tr232685243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása