A minap hazafelé betértem egy cukrászdába, mondom, viszek haza sütit a családnak. Valami olyan penetráns kutyaszag fogadott, hogy öklendezve kifordultam. A "cukis lány" mosolyogva megjegyezte, hogy igen, ő is érzi, amit én, de sajnos az előző vevő bevitte a kutyáját... no, neki ajánlanám sok szeretettel ezt a remek terméket, amelynek hirdetésében még a kutyát is elszívja a színről az illatosító, mint szerintük legkielégítőbb megoldás. Kár, hogy az én történetem bizonyítja: ez bizony nem elég. A kutya már rég nem volt sehol, de a szaga hosszan megmaradt. Na erre kéne valami jó ötlet inkább.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.