Betöltés...

Magyar márkák:
a Pöttyös Túró Rudi

Részvétel



Néphang

Taggyűlés

adrenalin (286) Adrenalin (45) ambient (224) app (17) array (273) augmented reality (11) autó (24) billboard (14) botrány (10) coca-cola (19) condom (20) dm (10) durex (16) élményhajsza (1004) erotika (20) facebook (35) film (163) foci (12) gerilla (12) heineken (10) heti 1 szex (58) humor (47) ikea (15) internet (65) játék (11) közösségi média (14) kreatív (48) lapszemle (21) mcdonalds (13) microsite (13) mobil (15) nsfw (16) online (25) plakát (13) print (97) profile (29) reklám (878) samsung (10) sör (21) sport (14) szex (12) társadalmi célú (63) trendvekker (66) tv (14) vicces (21) viral (60) vírusfilm (56) vírusvideó (12) volkswagen (11) youtube (12) zene (24) Összes tag

Impresszum

Az ADrenalin olyan marketing - kommunikációs megoldásokat mutat be, amelyek meggyőződésünk szerint egyedileg és/vagy koncepcionálisan fogyasztói márkaélményt generálnak. A blog rendszeresen közöl interjúkat profi kommunikációs szakemberekkel a média minden területéről, foglalkozik egy-egy iparág kommunikációjának trendjeivel, és a legjobb hazai digitális reklámokkal. Célunk, hogy napi áttekintést nyújtsunk a digitális médiák aktuális folyamatairól.

Köszönjük, ha véleményeddel, szavazataiddal hozzájárulsz Te is ehhez a munkához.

Szerkesztőség

– 2008-12-10 – Címkék: profile – írta: ad-renalin

Beke Zsuzsa

2008-12-10 – Címkék: profile



 

Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon NyRt. kommunikációs igazgatója. 

 
Az elmúlt másfél év az egészségügyi reformtól volt hangos. A gyártók felől nézve mi a reform eredménye? 
 
Az elmúlt két év nagyon komoly visszafejlődést okozott, egy olyan sokkot, mint amit talán az orosz válság óta nem láttunk. A gyógyszergazdaságossági törvény alapjaiban átírta a marketingre vonatkozó lehetőségeinket. Mindenhol drasztikusan megvágták a gyógyszeripari marketingbüdzséket, komoly elbocsátások voltak az orvoslátogató hálózatokban. Ráadásul negyedévente le kell menni az árral, és ha nem megyünk le egy adott szintig, akkor kikerül a termék a támogatotti státuszból. Támogatás nélkül pedig nem lehet eladni. És mellette ott van az orvoslátogatói regisztrációs díj, ami 5 millió Ft / orvoslátogató és a 12% adó, amit a támogatotti forgalom után fizetünk. Nálunk tavaly ez 5-6 milliárdos csökkenést jelentett nettóban.
 
A változások mindenkit egyformán érintettek?
 
Sajnos az új szabályozás a legrosszabbul pont a hazai gyártókat érintette. A mi public affairs tevékenységünknek gyakorlatilag ez az egyetlen célja, hogy ezt a kormányzattal megértesse. Itt nem csak arról van szó, hogy a marketingköltéseket visszafogták, hanem arról, hogy gyakorlatilag a hazai ipar versenyképességét ásták alá ezzel. Sajnos még mindig igaz az az állítás, hogy az a gyártó vagy multi, aki itt van a magyar piacon az a legnagyobb nyereségtartalmú készítményeit hozza be. A legnagyobb fedezettel bíró, originális készítményekkel van jelen a piacon, míg a generikus készítményeken az átlagfedezet az ennek a töredéke. Mindenki csak abból tud marketingre költeni, amekkora fedezet a készítményekkel realizálható.
 
Van közép-hosszútávon arra esély, hogy ez a szabály változni fog?
 
Pont most folyik a gyógyszer gazdaságossági törvény revíziója. Talán kicsi eredményeket el tudunk érni. De a költségvetési problémák miatta, azt gondolom, hogy nem nagyon fogj a kormányzat megengedni egy pár milliárdos bevételkiesést.
 

 
Közben arról is beszélnek, hogy EU könnyítéseket tervez a vényköteles termékek kommunikációjában. Ennek se lehetnek pozitív hatásai?
 
Igen, ezt a témát az EU régóta feszegeti, és kísérleti jelleggel fel is oldották a kommunikációs tilalmat olyan terápiás területeken, ahol kiemelten fontos a beteg informáltsága. Ilyen például a diabétesz, onkológia, immunológia és allergia. És most van folyamatban az a vita, hogy fel lehet-e oldani a vényköteles termék reklámtilalmát is a betegek irányában. Kicsit zavaros a jogi megfogalmazás, mert én például nem teljesen értem, mit jelent az, hogy lehet ugyan a termékkel kapcsolatban kommunikálni, de az ne legyen a termék promóció. A Richternél eltöltött 10 évem alatt még arra is volt példa, hogy feljelentettek az etikai bizottságnál, mert a gyorsjelentésben elhangzott a vényköteles terméknév, ami azért fogyasztást biztos nem fog ösztönözni.
 
Egyébként a személyes véleményem – és ez a Richter álláspontja is egyben –, hogy nem tartanánk helyesnek, ha vényköteles termékeknek a reklámtilalma feloldásra kerülne, mert ellehetetlenítené az olyan cégeket, mint a Richter, ahol a marketingköltségek jóval alacsonyabbak, mint egy olyan multi képviseleténél, ahol kizárólag alapvetően originális termékek promóciója folyik. Ráadásul mindez nagyon megemelné a fogyasztást, és így a gyógyszerkasszát, a gyógyszerár támogatásra szánt pénzeket. Tehát én úgy gondolom, hogy ez versenysemlegesség szempontjából, etikai szempontból, gyógyszerárak és központi költségvetési szempontból sem jó ötlet, és annak ellenőrzése hogy mi az ami még tájékoztatás hatásról, mellékhatásról, és mi az ami már reklám, elég bajos, mint azt az jelenlegi gyakorlat is mutatja.
 
A reklámozás direkten befolyásolná a fogyasztást?
 
Szerintem teljesen közvetlenül befolyásolná, ugyanúgy, mint egy FMCG terméknél is. Amire van reklámköltés, annak felmegy a forgalma. Ez így lenne a vényköteles szernél is. A másik pedig, hogy annak ellenére, hogy én nagyon hiszek a betegek jól informáltságának elősegítésében, egy vényköteles gyógyszer esetében azért az alapvető döntéshozó szerintem az orvos kell, hogy legyen.
 
Miért alacsonyabb a marketingköltés a generikus termékeknél?
 
Mert sokkal kisebb az árrés, és ebből a kisebb árrésből kevesebbet lehet költeni a marketingre. A termék ára attól alacsonyabb, hogy ezek az úgynevezett után gyártott, lejárt szabadalmú készítmények. Az USA piacon a generikus termékek megjelenésekor 90%-kal is csökkenhet az árszint. Számos olyan sikertelen amerikai generikus termékbevezetésünk volt, amikor azon véreztünk el, hogy az egyre újabb generikus konkurensek piacra lépésével annyira brutálisan leesett az árszint, hogy azzal egyszerűen már nem tudtunk versenyezni.
 
Stratégiailag akkor érdemes inkább az innovatív termékekre koncentrálni?
 
A Richter alapvetően inkább generikus cég, mint innovatív. Ennek ellenére vannak eredeti készítményeink, amik ma is még nagyon komoly forgalmat generálnak. Például a Mydeton, Cavinton, melyek 10-20-30 éve a piacon lévő készítmények, és mégis a komoly piaci részesedéssel bírnak az adott terápiás kategóriában. Emellett folyik komoly originális kutatás is. 700 kutatónk van, és az lenne az álmaink netovábbja, ha beérnének azok az originális kutatási projektek, amelyek közül egy már túl van an un Fázis II. kutatási szakaszon Ha 2012-ben tényleg piacra tudunk lépni egy eredeti, originális készítménnyel, azt gondolom, hogy az az egész kelet-közép európai régió gyógyszeriparának a legnagyobb sikere lenne. És ez persze kommunikációs szempontból is az álmok netovábbja lehetne.
 
A generikus termékek piacán egyre éleződik a helyzet...
 
Az összes hazai gyártó, aki generikus készítményeket forgalmaz, ugyanúgy brand promóciót folytat, mint mi. A legkomolyabb konkurenciát azonban a nagyon olcsó, import termékeket forgalmazó, indiai, kínai, német generikus cégek jelentik. Ezeknél sokkal kevesebb a marketingköltés mint egy eredeti készítmény esetében,hiszen az ár a meghatározó elem a marketing mixben, viszont ők is nagyon komolyan költenek a gyógyszertári marketingre, és ott nem brand promócióval. Ott gyakorlatilag a vállalati, corporate brand név alatt fut a dolog. A hatóanyag és a vállalati márkanév együtt fut. Nincs brand promóció, ott egész egyszerűen az ár az, ami meghatározó. Dömpingáron hozzák be ezeket a gyógyszereket a magyar piacra, ami ellen nagyon nehéz menni. Azokkal az árakkal szemben senki sem versenyképes aki itthon gyárt.
 
Akkor a termékbrandnél fontosabbá válik a gyártói brand?
 
A Richternél eddig elsősorban brand promóció volt, ezért nagyon erős brandjeink vannak a magyar piacon és a régióban is. Részben azért, mert nagyon sok esetben első generikusként tudtunk piacra lépni. Ezeknek a brandek továbbra is meg kell, hogy maradjanak, mert nagyon jól bevezetett, nagy piaci részesedésű, nagyon erős termékekhez tartoznak.
A helyzet azonban nagyon sokban változott a gyógyszergazdaságossági törvény érvénybe lépésével. Éppen ezért jövőre egy pilot projektet indítunk, ahol nem az egyes brandeket fogjuk promócionálni külön külön, hanem a „Genericht”-et kommunikáljuk, mint generikus umbrella brandet, amibe lesznek kardiovaszkuláris termékek, gasztróintesztinális készítmények, központi idegrendszeri gyógyszerek
 
Volt 2006-ban már egy átfogó, vállalati kommunikációra tett kísérletük Kiss Gergely vízilabdázó részvételével. Aztán nem lett folytatása…..
 
Azért nem született folytatás, mert a gyártói etikai bizottság elmarasztaló döntést hozott a kampánnyal kapcsolatban. Az volt a véleményük, hogy ez vényköteles termék promóció, amivel én nem értek egyet. Úgy gondolom, hogy ez egy vállalati corporate brand kommunikáció volt, de ilyen körülmények között nem dönthettünk a folytatás mellett. Egyébként az utólagos fókuszcsoport vizsgálata alapján ez egy sikeres kampány volt, és akik látták a szpotot, azoknak a fejében legalább annyi megmaradt, hogy Richter, elérhető ár és korszerű készítmények.
 
A Richter több, mint 10 alapítványt támogat. Ez azért van-e mert úgy gondolják, hogy ez a leghatékonyabb társadalmi célú felelősségvállalási tevékenység?
 
Úgy gondolom, hogy nincs olyan, hogy a leghatékonyabb társadalmi szerepvállalási eszköz. Ez egy komplex dolog, amibe beletartozik a corporate governance, a szociális háló, a mecenatúra, a környezetvédelem. A mi alapítványaink kifejezetten oktatási és egészségügyi célú támogatásokra jöttek létre. Ebben van saját alapítású alapítvány, vannak alapítványokkal való együttműködések és támogatások. Gyűjtőalapítványokkal nem nagyon működünk együtt, mert ott nagyon nehezen kontrollálható az alapítványi támogatás allokálása. Próbálunk dedikált célokra adni – egyébként ezért jöttek létre a saját alapítású alapítványok, mert ott a forrásoknak az ellenőrzése és a célterületek megjelölése sokkal inkább kontrollálható.
Lehet, hogy a sport és a kultúra olyan területek, amelyeknek pr-szempontból jobb a megtérülésük, és sokkal kevesebb embert érdekel, hogy a Richter hány gimnáziumot, iskolát és egyetemet támogat. Lehet, hogy nekem, mint kommunikációs igazgatónak azért kéne lobbiznom, hogy ez a rendszer változzon, de nem teszem, mert úgy gondolom, hogy az az igazi társadalmi szerepvállalás, amit mi csinálunk. Ha a Richter nem lenne jelen ezen a két területen, akkor például a magyar középiskolákból a kémia órákon eltűnne a kísérletek bemutatásának lehetősége, márpedig a kémiát úgy lehet megszerettetni a diákokkal. Sajnos az iskoláknak sokszor még sóoldatra sincs pénze. Úgy gondolom, hogy ezt nekünk fel kell vállalni, és ez egyébként a saját önös érdekünk is.
Az egészségügyi támogatásoknál pedig sokszor az a kritika ér, hogy így próbáljuk megvesztegetni a célcsoportot, mert ugye pont azon  a területben karitatívkodunk, ahol eladunk. Amikor egy bank támogat egy egészségügyi alapítványt, akkor ez fel sem merül. De erre azt tudom csak mondani, hogy én nagyon kíváncsi vagyok, hogy ki az, aki ha naponta érintkezik a teljesen forráshiányos magyar egészségüggyel, heti szinten látja azt, hogy milyen állapotok uralkodnak, másképpen döntene.
Jó érzés hogy vannak olyan projektjeink, amiket lehet szeretni. Tegnap volt például a Rácz Tanár úr díjátadás, amit még Liptai Gabival találtuk ki, mikor ő még az Ericssonnak volt a kommunikációs igazgatója, és szívesen jött a Graphisoft is. Ez egy olyan rendezvény, ahol minden évben kifejezetten megható látni azokat az embereket, akiknek nulla erkölcsi és anyagi elismerés mellett kell, húsz-huszonöt évet teljesíteni és tanítani. Úgy gondolom, hogy az elmúlt 5 évben sikerült ennek a díjnak presztízst kivívnunk, és egyébként nagyon jellemzi a Richter hozzáállását, hogy többet költünk a díjakra, mint amennyit a rendezvényre és a pr-re. Mert azt gondoljuk, hogy ha van pénz erre, akkor inkább adjuk a tanároknak, mint, hogy fizessünk egy 1/1 oldalas megjelenést akármelyik nyomtatott sajtóba.
 
Azért az orvosok irányába továbbra is kommunikál a Richter. Másképpen, mint korábban?
 
Úgy gondolom, hogy a legdirektebb és leghatékonyabb marketing eszköz továbbra is a nagyon sokat vitatott orvoslátogatás. Én hiszek abban, hogy igenis az orvoslátogatók nélkül, nem lehetne eladni. Miközben azt mondjuk, hogy az orvoslátogatót kiátkozzuk, mert pl feltartja a rendelést. De egy olyan háziorvos, akinek van napi 50 betege egyszerűen nincs más lehetősége a termékről informálódni, akár azt se tudja, hogy a piacon van. Úgy gondolom, hogy az orvoslátogató, etikus keretek között, igenis olyan feladatot végez el, amire nagyon nagy szükség van a gyógyítás során. Nagyon sok orvosnak nincs arra ideje, hogy Internetről összegyűjtse a szakirodalmat. Ezzel persze nem azt mondom hogy nincsenek olyan anomáliák és etikai visszaélések, vitatott promóciós technikák  melyekről a sajtóban is sokat lehet hallani, de ez nem egy általános iparági jelenség.
 
Most ebben a beszélgetésben, meg korábbi interjúban is sokszor utal arra, hogy fontos lenne az társadalom egészségtudatának a növelése. E tekintetben milyen kommunikációs lehetőségek vannak?
 
Ez egy kormányzati feladat. Az egészségtudatosság növelés nem lehet egy gyártói kezdeményezés. A mostani egészségügyi miniszternek van is egy több pontból álló tervezete, amibe nagyon sok minden beletartozik: lakossági szűrések, felvilágosító kampányok. Én úgy gondolom, hogy szűrés vonalon azért léptünk előre valamit. Nekünk is vannak olyan lakossági programunk, ahol lakossági felvilágosító rendezvényeket tartunk. Ezek általában szűréssel vannak egybekötve. Több éve működünk együtt az Életet az éveknek nyugdíjas szövetséggel, akik lehetővé teszik, hogy a regionális rendezvényeiken orvosok és szakemberek tarthassanak előadást a prevencióról. Tehát a megelőzés mindig egy hangsúlyos dolog, de úgy gondolom, hogy ehhez tényleg kellene több pénz, paripa és fegyver. E nélkül ezt tényleg nem lehet
 
 
Ugorjunk vissza az időben. Hogy lesz valakiből pénzügyi kommunikációs szakember?
 
Teljesen véletlen volt. A főiskola elvégzése után 3 hónappal abban már biztos voltam, hogy reklámügynökségnél nem fogok dolgozni, mert képtelen vagyok arra, hogy napi 20 órában akár értelmetlenül, Excel táblákat töltögessek ki, egy egyébként végtelenül arrogáns ügyfél kénye kedvére, aki este 8-kor emberszámba nem véve az ügynökséget felhív. Három hónapig bírtam, utána nagyon gyorsan felmondtam. Már korábban foglalkoztam pénzügyi szinkrontolmácsolással, hogy valamiből meg tudjak élni. Egy véletlen során kerültem az ÁPV Rt.-hez, az akkori ÁVÜ-höz, ( Állami Vagyon Ügynöksé g)ahol lett egy poszt a portfólió menedzsment osztályon. Fogalmam nem volt, hogy az ÁPV napi szinten mit csinálhat, de elvállaltam mert azt gondoltam, hogy a reklámügynökségnél nem lehet rosszabb.
Később a portfólió menedzsment osztályról átkerültem a sajtó marketing igazgatóságra, ahol rengeteget tanultam. Nagyon komoly mélyvíz volt. Részt vehettem az Igazgatótanácsi (IT) ülésein, és a különböző, ezek alapján készülő anyagokon dolgoztunk. Az én feladatom volt a külföldi megjelenések ( hirdetések, interjúk, stb) menedzselése, ami nekem pályakezdőként nagyon izgalmas volt. Részt vettem a különböző privatizációs roadshow-kon és azok előkészítésében is. Nagyon sok tőzsdei bevezetést láttam testközelből. Olyan főnökeim voltak, akiktől sokat lehetett tanulni, például Csepi Lajos vagy Hollauer Tibor, akikre most is nagyon jó szívvel gondolok vissza.
Persze mostani fejjel látom, hogy elképesztő dilettáns módon csináltunk mindent, hiszen akkor tanulta az ország, hogyan működnek ezek a dolgok. Senkinek nem volt tapasztalata. Ugyan ott voltak a külföldi tanácsadók, akiktől próbáltunk tanulni, de ez egy hosszú iskola volt. Nagyon sok emberrel kerültem munkakapcsolatba, akikkel a mai napig jóban vagyunk.
 
Aztán a Richterhez került. Kapcsolódott ez a cég tőzsdei bevezetéshez?
 
Igen, pontosan így kerültem ide. 1997-ben a Richter részvények kibocsátását kommunikációs oldalról irányító  tanácsadó cégnél dolgoztam, és a tranzakció lezárása után hívott át a mostani főnököm, Bogsch Erik, vezérigazgató. Az nyilván handicap volt, hogy nem vagyok sem orvos, sem gyógyszerész. De tíz év alatt bele lehetett tanulni a saját terápiás területeinkbe annyira, hogy kellően képben legyek.
 
És visszatekintve ez egy jó döntésnek bizonyult…
 
Igen, különben nem lennék itt. (nevet) Általában, amikor azt mondom valakinek a szakmában, hogy 9 és fél éve ugyanott dolgozom, akkor elájulnak. De ha a Richteren belül nézzük, akkor ez egyáltalán nem kirívó Itt nagyon sokan rendelkeznek 20-30-40 év folyamatos munkaviszonnyal. A Richternél az átlag eltöltött munkaévek száma tíz és fél év. De persze akkor nem gondoltam volna, hogy 10 évvel később is itt leszek.
 
De van a szeme előtt olyan távolabbi karriercél, ami a Richteren túlmutat?
 
Ez egy nehéz kérdés. Azért nehéz a Richtert otthagyni, mert olyan emberekkel dolgozhat együtt az ember, amire szerintem kevés helyen van lehetőség. Bogsch Erik szokta mondani, hogy Richternél az egy négyzetméteres IQ hányados jóval felette van a hazai átlagnak. Itt tényleg vannak olyan kollégák: professzorok, akadémikusok, nagyon okos közgazdászok, marketing szakemberek, amilyenekkel nem lehet bárhol találkozni.
Másrészt a Richter szakmailag állandóan új feladatok elé állít a marketing és kommunikáció egészen sokféle területéről. Nehéz azt a munkahelyet otthagyni, ami állandóan izgalmat és kihívást jelent. Itt távolról nem csak az anyagi motiváció az, ami meghatározó.
Az iparágon belül a Richternél nehéz jobb helyet találni, bár nem lehetetlen. Ha pedig iparágon kívül, akkor a 10 év gyógyszeripari tapasztalatot és kapcsolati tőkét volna nehéz átültetni. Lehet, hogy valami egészen mással foglalkoznék. Nyitnék egy pékséget vagy éttermet. Vagy egy kis- és rövidáru kereskedést. nem tudom.
 
Kiválóan beszél nyelveket. Nem merült fel, hogy külföldön dolgozzon?
 
Ösztöndíjjal voltam külföldön, még a főiskola alatt. Utána azért nem merült fel, mert nagyon gyorsan megszülettek a fiaim, és két gyerekkel már kicsit nehéz ugrálni. Amikor felmerült a külföldi munkalehetőség, végülis a megvalósíthatóság annyi problémát vetett föl, hogy nem jött össze. Az ember szingliként sokkal több mindent meg tud tenni, mint úgy, hogy ha közben ott van a család és a gyerekek.
 
Apropó, jut elég idejük rá?
 
Most már elég nagyok a gyerekeim. A nagyobb fiam nyolcadikos, a kisebb negyedikes. Próbálom. Az egyik oka, hogy 10 éve itt vagyok a Richternél az az, hogy ez egy nagyon családcentrikus cég. Úgy gondolom, hogy nagyon kevés olyan hely van, ahol a vezérigazgató maga rugdalja ki az embert, mikor a gyerek beteg, vagy anyák napi ünnepség van, vagy sportorvosi vizsgálatot kell elvégezni a gyerekeknek. És én nagyon hálás vagyok Bogsch Eriknek azért, hogy  lehetővé teszi, hogy én ezt a munkakört úgy lássam el, hogy közben azért jut időm valahogyan a gyerekekre is. Ezért én végtelenül hálás vagyok. Azt látom, hogy kevés helyen tolerálják, hogy a nőknek  anyaként is helyt kell állnia.
 
Milyen főnöknek tartja magát?
 
Úgy gondolom, hogy rám abszolút a laissez-faire típusú, nagyon megengedő, nagyon konzultatív vezetési stílus a jellemző. Nem vagyok diktatórikus és autoriter vezető, de nincs is erre szükség. Ez itt egy nagyon jól működő lojális csapat.
 
Mik azok a tulajdonságok, amelyeket a saját beosztottjaiban a legfontosabbnak tart?
 
Az önállóság a legfontosabb. Itt mindenkinek nagyon önálló munkaköre van. Éves szinten csinálunk 60-70 rendezvényt, és én ezek felén ott sem vagyok. Ezek között van a 10 ezer fős Richter családi naptól kezdve, a 20 fős sajtótájékoztatón át, a 200 fős orvosi rendezvényig mindenféle esemény. Tehát nincs arra lehetőség, hogy minden kollégám napi szintű támogatást kapjon tőlem. Ez azt jelenti, hogy aki nem képes az önálló munkavégzésre, az itt kihullik. És természetesen felelősséget is kell vállalni. Tehát ezt tenném az első helyre. A második legfontosabb a csapatmunkára való képesség.
 
Ha elmegy szabadságra, kikapcsolja a telefonját?
 
Nem, sosem kapcsolom ki. Mindig elérhető vagyok, ha szükség van rám. Sőt olyan is volt, hogy haza kellett jönnöm a szabadságról, mert pont akkor bólintott rá a lengyel kormány egy régóta várt akvizícióra, amikor mind a pénzügyi igazgató, mind én szabadságon voltunk. Az idei nyáron is volt sajnos olyan, hogy az öt napos balatoni szabadságomról kétszer kellett feljönnöm Pestre. Ez nem az a munkakör, ahol megengedheti az ember magának azt, hogy ne legyen elérhető.
 
Csak a Balatonig merészkedik, hogy elérhető legyen?
 
Bevallom őszintén, hogy én a Balatonban szerelmes vagyok. (nevet) Imádom a Balatont, az északi partot. Minden nyáron és télen is sokat vagyunk ott. Nekem nyáron egyáltalán nincs igényem arra, hogy tengerpartra menjek. Ha nem lennének a fiaim, akkor nem is nagyon mennék nyáron a Balatonon kívül sehova, ott tudok leginkább pihenni.
 
Azért ha mégis?
 
Egyszer voltam rövidebb ideig Toszkánában, oda nagyon jó lenne hosszabb időre elmenni, 2-3 hétig barangolni. de Indiai is nagyon izgat, ahol eddig sajnos csak üzleti úton voltam.
 
Az olasz konyhát is kedveli? Főzni szokott?
 
Általában azt főzöm, amit a gyerekeim megesznek. (nevet) Nem vagyok egy nagy szakácsnő egyébként, de olasz tésztákat jól tudok csinálni. És húslevest is.
 
És ha holnaputánra kellene ebédet megbeszélni valakivel, akkor azt hová szervezné?
 
Nagyon szeretem a japán konyhát. Nem sznobériából, hanem őszintén. A gyerekeim is egész kicsit voltak, és már megették a sushit wasabival. Egyébként meg szeretem az egyszerű kis éttermeket, ahol lehet érteni, hogy mi van az étlapon egy francia szótár nélkül is. Szeretem a manírmentes dolgokat, és egy jó Jókai-bableves is tud akkor örömöt okozni, mint valami nagyon bonyolult ételköltemény.
 
A Jókai bableves mellett mitől érzékenyül el?
 
Azt hiszem, hogy a legjobban az áldozatos emberi munkától. Nemrég voltam a Démeter díj átadásán,melynek zsűrizésében veszek részt. A díj gyermek osztályokon dolgozó onkológusokat, szakorvosokat, illetve szakápolókat díjaz – egyébként egy közönségdíj. Bevallom, ezen az ünnepségen elsírtam magam. Mert az, amit menedzserként csinálunk napi 10 órában, az egész egyszerűen kutya füle ahhoz képest, amit egy olyan szakápoló végez és bír, aki haldokló gyerekeknek a kezét fogja éjszakákon keresztül, mindezt hihetetlenül elkötelezetten minimális bérezés mellett. Vannak itt az országban olyan elképesztő emberi teljesítmények, melyek fölött szerintem átsiklunk, miközben mindegyik egy életműdíjat érdemelne.
 
Sportról, testmozgásról még nem beszéltünk. Jut ezekre ideje?
 
Abszolút, anélkül nem is tudnék túlélni. A családban az élsportnak nagy hagyományai vannak. Én is csináltam, és mindkét fiam vízilabdázik régóta a Vasasban. Én magam mostanában squasholok, ami nagyon egészségtelen, viszont nagyon jó stressz levezető sport, Krajcsák Márkhoz járok edzeni, aki a magyar fallabda bajnokunk. Kitartásban is sokat lehet tőle tanulni.
Meghatározó filmélmény vagy könyvélmény?
 
Ez egy nehéz kérdés, azt hiszem, hogy mindenevő vagyok. A bestseller ponyvaregénytől kezdve irodalmon át akár ezoterikus művekig mindent olvasok. Egyszerre általában 3-4 könyv van a hálószobámban, és össze-vissza olvasok bele mindegyikbe. De sajnos kevés időm jut rá, mert nagyon sokszor otthon is szaklapokat olvasgatok, amire nincsen időm a hét közben.
 
Akkor tévézni sem szokott…
 
Nem, egyáltalán nem szoktunk, csak a hírműsorokat nézem, azt is csak későn éjszaka. Nálunk, ha kikapcsolnák az összes kereskedelmi csatornát, akkor jóformán semmi nem történne, mert csak hírműsorokat és a gyerekek a National Geographic-ot nézik. Inkább Internetezni szoktunk.
 
A zene fontos az életében?
 
Eléggé fontos. gyerekkoromban sokáig zenéltem, hangszeren tanultam 10 évig. Nagyon szeretem az operát, a komolyzenét és a dzsesszt, a kevésbé improvizatív ágát. A gyerekeim erre szokták mondani, hogy ebből látszik, hogy megöregedtél, mama. (nevet) Komoly csaták vannak otthon a komolyzene, a dzsessz és Cypres Hill között. (nevet) Azt is bevallom, hogy egyáltalán nem esik nehezemre a gyerekeimmel Cypress Hillt és Eminemet hallgatni. Persze próbálom őket rávenni a komolyzene szeretetére is, már amennyire ez lehetséges.
 
Kedvenc márkái?
 
Nike, Clynique, Szentkirályi, Pick.
 
Márkapromóciókban szokott részt venni?
 
Kozmetikai márka esetében már volt rá példa, de egyébként nem vagyok egy nagyon lelkes résztvevő. Nem jellemző rám a kupongyűjtés. (nevet) Bár a fiaim miatt gyűjtünk kuponokat, egy számítógépes márka által kezdeményezett akció miatt.
 

Köszönjük szépen az interjút.

 

 

 


1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://adrenalin.blog.hu/api/trackback/id/tr932684526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SueSue · http://twitter.com/Sue__sue 2008.12.10. 18:45:55

szép képek Zsuzsáról! Éljen a fotós ;o)