Betöltés...

Magyar márkák:
a Pöttyös Túró Rudi

Részvétel



Néphang

  • Frenk12: Érdekelnek otthoni munkák, pénzkeresési lehetőség? (Nincs MLM, piramis, egyéb visszataszító dolog ... (2017.08.16. 10:23) A szúnyogot riasztja, az embert vonzza
  • Rongy Elek: Én azért elég sok elhízott férfit is látok az utcán. Vajon miért csak a nőket piszkálják, ha kövér... (2017.08.12. 06:39) Igen, duci vagyok. És?
  • Hulk Coli: Tisztelt Blog.hu és többi oldal szerkesztője kérnék a barátunk autóját eltávolítani ameglyelenítet... (2017.06.30. 17:47) Újrahasznos bolygó?
  • Mormogi Papa: "A zebrán átkelve nyilván mindenki befrászol egy tőle 10 méterre hallatszó autó fékcsikorgásától" ... (2017.06.09. 15:16) Pánik plakát
  • Lángharcos: Az idős állatok nem feltétlen tudják már tisztán tartani magukat. Fiatalabban is megeshetnek bal... (2017.05.18. 07:55) Leghosszabb macskanyelv evör

Taggyűlés

Adrenalin (44) adrenalin (274) ambient (219) app (17) array (273) augmented reality (11) autó (24) billboard (14) botrány (10) coca-cola (17) condom (20) dm (10) durex (16) élményhajsza (980) erotika (20) facebook (35) film (163) foci (12) gerilla (12) heineken (10) heti 1 szex (58) humor (47) ikea (13) internet (65) játék (11) közösségi média (14) kreatív (44) lapszemle (21) mcdonalds (12) microsite (13) mobil (15) nsfw (16) online (25) plakát (13) print (96) profile (29) reklám (857) samsung (10) sör (21) sport (14) szex (12) társadalmi célú (63) trendvekker (66) tv (14) vicces (21) viral (60) vírusfilm (56) vírusvideó (12) volkswagen (11) youtube (12) zene (24) Összes tag

Impresszum

Az ADrenalin olyan marketing - kommunikációs megoldásokat mutat be, amelyek meggyőződésünk szerint egyedileg és/vagy koncepcionálisan fogyasztói márkaélményt generálnak. A blog rendszeresen közöl interjúkat profi kommunikációs szakemberekkel a média minden területéről, foglalkozik egy-egy iparág kommunikációjának trendjeivel, és a legjobb hazai digitális reklámokkal. Célunk, hogy napi áttekintést nyújtsunk a digitális médiák aktuális folyamatairól.

Köszönjük, ha véleményeddel, szavazataiddal hozzájárulsz Te is ehhez a munkához.

Szerkesztőség


– 2015-07-15 – Címkék: nikon fotográfia profile nikon magyarország Adrenalin huller gyula – írta: ad-renalin

„I am Nikon Magyarország”

2015-07-15 – Címkék: nikon fotográfia profile nikon magyarország Adrenalin huller gyula



Szereted a reklámokat? Odavagy a fényképezésért? Ráadásul Nikonnal fotózol? Akkor ez a te posztod. Most minden újdonságot megtudhatsz a márkáról, a terveiről és a marketingről. Mindezt egyenesen a legautentikusabb forrásból, a Nikon magyarországi nagyfőnökétől, Huller Gyulától.

cover_2_80d1897.jpg


Szólj hozzá!

– 2015-01-23 – Címkék: pr reklám adrenalin noguchi profile superbrands magyarbrands – írta: ad-renalin

Aki értékeli, ha egy márka magyar

2015-01-23 – Címkék: pr reklám adrenalin noguchi profile superbrands magyarbrands



A 2004 óta sikeres SuperBrands kezdeményezés szakértői bizottsága 2010-ben hívta életre a hazai termékekre fókuszáló MagyarBrands programot. A díjakról, és a márkaépítés fontosságáról beszélgettünk a program egy zsűritagjával, Vágvölgyi Mihállyal, a Noguchi Porter Novelli pr ügynökség partnerével, aki köszöni, nagyon szereti a magyar termékeket, főleg akkor, ha az…

vv.jpg

Kezdjük egy bemelegítő kérdéssel: melyik magyar márka jut eszedbe először, ha azt mondjuk, hogy gyógyszer?
A Béres jut eszembe elsősorban.

 

És ha csokoládé?
Akkor a Tibi.

 

Szoftver?
Prezi.

 

Gyümölcslé?
Sió.

Autó?
Ikarus, bár az inkább busz…


Sör?
Borsodi.

 

Van olyan népszerű magyar márka, amely nem kapott még MagyarBrands elismerést? Ha igen, miért?
A MagyarBrands egy értékelési rendszer, amelyben változatlan szempontok mentén a szakma legkiválóbb tagjaiból álló zsűri dönti el, ki lesz az adott évben díjazott. A MagyarBrands idén hat éve létezik, én bő egy éve vagyok zsűritag. Ahogy végignéztem az eddigi nyerteseket, a legismertebb magyar márkák - véleményem szerint - már bizonyosan megkapták ezt az elismerést.

Mi a különbség a MagyarBrands és a SuperBrands között?
Kezdeném az alapvető hasonlóságokkal: mindkettő olyan márkaértékelési rendszer, amelyben a zsűri dönt. Ami fő különbség, az az, hogy míg a MagyarBrands-nél csak hazai márkákból válogat a független döntőbizottság, addig a SuperBrands díjazottjai között nagy nemzetközi márkák és erős hazai márkák egyaránt megjelennek. A másik fontos különbség a nemzeti értékelési szempontok beépítése a Magyarbrands értékelésbe.

Például a Pöttyös vajon SuperBrands vagy MagyarBrands lenne?

Lehet mindkettő, sőt még Hungaricum is.  A MagyarBrands-nél nem kizárólagos szempont, hogy magyar tulajdonosa legyen egy adott márkának. Érdekes, hogy a hazai háztartások körében végzett legutóbbi MagyarBrands-GFK kutatás eredményei szerint a magyar termék három legfontosabb kritériuma, hogy teljes egészében magyar, helyben készült alapanyagokból készüljön, és hogy kizárólag magyar munkaerő bevonásával, magyar tulajdonban lévő vállalat gyártsa. Ez a három kritérium együttesen a legritkább esetben fordul elő a hazai piacon. A MagyarBrands-nél ezért is definiálták úgy a pályázatban, hogy „magyar vonatkozású” márka pályázhat.

A végeredményen is látszik, hogy elég színes a mezőny, amely két fő kategória szerint oszlik meg: fogyasztói és üzleti márka kategóriákra. Azt gondolom, hogy igazából a MagyarBrands, mint kezdeményezés az, ami igazán fontos. A magyar márkákra igencsak ráfér, hogy brand értékelési szempontok szerinti egyfajta megmérettetést teremtsünk, hiszen a listával egyfajta rivalizálás alakul ki, ami szerintem a tudatos márkaépítés felé tereli a hazai márkákat. Ez fontos szempont, mert ha körülnézünk, nagyon ritka az a magyar márkatulajdonos, aki tervezetten, stratéga mentén építi a saját márkáját.

Hogyan lesz egy brand első?
Ahogy elmondtam az elején, a zsűri és a fogyasztó pontoz. Az összpontszám alapján dől el, hogy ki hányadik a listán. Természetesen minden zsűritagnak a szíve mélyén van egy-egy kedvenc márkája, de ahogy azt említettem, a díj odaítélése  számszerűsíthető nemzeti kritériumok (pl. tradíció, tulajdon, menedzsment, foglalkoztatás) alapján történik, amelyet márkaértékelési szakmai elbírálás (pl. reputáció, identitás)  egészít ki. Ezen szempontok összegzését követően alakul ki a végleges lista.

A különféle címek, mint „Hungarikum”, „MagyarBrands”, „SuperBrands”… ezek nem oltják ki egymást szerinted?
Nem. Sőt, még erősítik is egymást. Ugyanaz a hatás, mint egy évtizeddel ezelőtt a Liszt Ferenc téren, amikor mindenki azt gondolta, hogy itt csak veszíthetnek az egymást érő éttermek. Végül az idő bebizonyította, hogy pont úgy erősítették egymást, hogy egy helyre tömörültek. Kicsit különböző vendégkörrel ugyan, de tele lett mindegyik étterem. Vagyis ha többfajta, hiteles megmérettetés létezik a márkák között, szerintem annál jobban törekszik egy márkatulajdonos, hogy legalább az egyiken részt vegyen, és mindig jobb helyezést érjen el. És ez nem megy másként, mint tervezett márkaépítéssel.

Ha valaki MagyarBrands díjat kapott, az meg szokott jelenni a csomagolásokon?
Abszolút. Pont azt kell tudatosítani, hogy ne csak a csomagolásra gondoljon az adott cég, hanem éljen a lehetőséggel, és a komplex márkakommunikációba is építse be az elismerést. Évről évre megfigyelhető, hogy ha egy márka nem nyer az egyik évben, félve, hogy a következő esztendőben kimarad, próbálja összeszedni magát, hogy bekerülhessen a legjobbak közé. Ez is azt támasztja alá, hogy az ilyen típusú kezdeményezések húzzák a cégeket, és arra késztetik őket, hogy tegyenek többet a saját márkájukért.

Az, hogy valaki bekerüljön ebbe a listába, fizetni kell?
Nem, a MagyarBrands programra díjmentesen lehet pályázni.Viszont az, hogy akarnak-e a díj kapcsán a MagyarBrands által tervezett kampányban szerepelni vagy a logó felhasználásával saját kampányt indítani, az már egy külön üzleti döntés a nyertesek részéről. 

Konkretizáljuk, milyen kategóriák vannak a MagyarBrandsben?
Az említett fogyasztói és üzleti toplistán túl mindkét kategóriában eredményt hirdetnek az év legelismertebb, legdinamikusabb és legsikeresebb új márkái között.

Mi a pontos célja a MagyarBrands kezdeményezésnek?
Azon túl, hogy a legkiválóbb hazai márkákat bemutassa és minősítse, szerintem az a legfontosabb, hogy a magyar márkáknak húzóerőt adjon ahhoz, hogy tudatosan foglalkozzanak márkaépítéssel, legyen brand kommunikációs stratégiájuk.

Tehát minden évben van erre lehetőség, hogy megmérettessen egy márka.
Igen, minden évben újraértékeli a szakmai zsűri a magyar márkákat.

Van-e valamilyen felkészítő kezdeményezése ennek a programnak? Tehát, ha egy brand fel akar készülni arra, hogy jó helyen végezzen ebben a megmérettetésben, segít nekik valaki?
Szerintem a program maga adja ezt a segítséget. Ha a MagyarBrands logó „birtoklásán” túl egy nyertes aktívabban részt akar venni a programban, akkor olyan marketing, márkaépítési ismereteket szerezhet, amelyeket a jövőben már saját maga is tud alkalmazni. Marketing és pr szakemberek foglalkoznak a résztvevőkkel, akik segítik a márkaépítésüket.

Van-e külön fókusz a kezdő vállalkozásokra, vagy feltörekvő új márkákra?
Igen, hiszen az év legsikeresebb új fogyasztói és üzleti márkája külön kategória.

Milyen eszközökkel támogatja a Program a magyar márkák közötti kapcsolatépítést?
Az év végi díjátadó gála mellett szakmai konferenciák és kulturális programok is erősítik olykor-olykor a márkák közötti kapcsolatot.

Van-e rálátásotok a MagyarBrands márkasiker után a termékre/márkára?
A szervezők a MagyarBrands díj elnyerését követő időszakban is figyelemmel kísérik, mi történik a nyertesnél, hogyan használja ki a lehetőségeket. Ha igénylik, támogatják őket szakmai és kommunikációs oldalon is. 

A MagyarBrands, mint kifejezés eléggé összeszikrázik az angol Brands szó miatt….
A magyar piac korlátai elég szűkösek. Az, hogy exporttermékeink lehessenek, ahhoz az kell, hogy azt sugalljuk, olyan termékeket díjazunk, amely nemcsak itthon, hanem külföldön is kiemelkedőek. Talán ezért ez a kettősség az elnevezésben.

Milyen presztízse van a fogyasztó előtt a MagyarBrands végjeggyel ellátott termékeknek?
Erre nehéz egyértelmű választ adni. Szerintem mindenképpen pozitív visszaigazolás – és nemcsak a MagyarBrands-nek -, hogy a különböző felmérések szerint a magyar fogyasztók jelentős többsége keresi és szívesen vásárolja a magyar minőségi termékeket. Minden, ami segít a megkülönböztetésben, legyen az egy védjegy, előnyt jelenthet, presztízs értékkel bír.

Melyik magyar megszűnt márkát fájlalod a legjobban, és ha igen, akkor miért?
A Fabulon például egy jól felépített márka volt a maga idejében, ami most hirtelen eszembe jut. Egy másik példa a Baba, ami a 80-as évek végig nagyon sikeres volt és csak a 90-es években kopott meg. Miután 97-ben az Unilever megvette a márkát, professzionális termék- és márkastratégiával olyan erőssé tette ezt a tradicionális magyar brandet, hogy szinte nincsen olyan háztartás, ahol ne használnák. 

A Noguchi is színtiszta magyar vállalat, mégis hangsúlyozzák a nemzetközi jellegét,miért?
A Noguchi tudatos márkázással kezdte meg a működését. Amikor az ügynökség megalakult, akkoriban minden cégnek idegen neve volt, a külföldieknek és a magyaroknak is. Melyik ügyfél választotta volna a Szántó és Partners kommunikációs korlátolt felelősségű társaságot? Ugyanakkor minden jelentősebb pr cégnek kettős neve volt: Burson and Marsteller, Hill and Knowlton, így az alapítók sem szerettek volna kilógni a sorból. Ezért lett a japán származású amerikai PR szakember, Noguchi és Dr. Szántó Péter keresztnevéből a Noguchi & Peters kommunikációs ügynökség. A 90-es évek végére elég nagyok lettünk, hogy nemzetközi érdeklődést is kiváltsunk. Ezt úgy lehetett logikusan meglépni, hogy globális nemzetközi hálózatokhoz csatlakoztunk. Így maradt el a Peters, és vettük fel a Porter Novelli nevet. Az átmárkázással kaptunk egy új piaci lehetőséget, nemzetközi hátteret.

A PR is a digitális felé megy el, ti ebben élen vagytok, jól tudom?
Több mint egy évtizede futtatunk digitális kampányokat. Az elsők között voltunk, akik szoros, napi kapcsolatot alakítottunk ki a bloggerekkel, influencerekkel, akiket ugyanúgy újságírónak tekintünk, mint a printeseket, tévéseket vagy online-osokat (néha, egy-egy területen jobbnak). Mondanom sem kell, hogy évek óta majd minden ügyfelünknek figyeljük a közösségi felületeit, a fórumokat, a Facebookot, Instagramot és a blogokat. Szóval elég sokat tettünk és elég keveset beszéltünk róla. Ezért is gondoltuk, hogy nem volna okos most hirtelen átrúzsozni és púderezni a Noguchit digitális céggé, de a kötődést sem szeretnénk elszakítani. Így alapítottuk meg a Noguchi mellett a Ronin Digital-t, amely reményeink szerint külön entitásként is elindul a piacon. Ehhez nagyon sok segítséget kaptunk a Porter Novelli globális PNConnect részlegétől, akik amerikai központtal, harminc országban, köztük hazánkban is dolgozó csapatokkal (ez a Noguchi) a világ egyik leghatásosabb digitális és közösségi média tevékenységét folytatják.

Milyen tanácsot adnál egy magyar márka kommunikációjához?
Első és legfontosabb, hogy legyen tudatos és előre tervezett. Minden egyes magyar márka, amellyel én találkoztam, úgy indult el, hogy miként tud a legrövidebb idő alatt minél többet eladni. Ugyanakkor ideje lenne, ha a vállalatok kicsit újragondolnák magukat, és például a tulajdonos nem egyszerűen úgy venné, hogy a márkaépítő szakemberek a saját zsebéből veszik ki a forintokat. Szeretném, ha azt látnák, hogy az erre költött büdzsével építkeznek, stabilitást, növekedést érhetnek el itthon és, hogy márkájuknak csak így van esélye arra, hogy a külföldi piacokon is megállja a helyét.

Támogatnád ezt az ötletet, hogy a magyar márkák kizárólag hazai tulajdonú reklámügynökségekkel dolgozhassanak?
Egyértelműen nem. Kell a verseny!

A magyar márkák a teljes reklámpiaci költés mindössze 6%-át realizálják. Ennyire nem ismerik fel a reklámozás szükségességét?
Szerintem ismerik, tudják, hogy elengedhetetlen, ennek ellenére javarészt egyszerűen nincs annyi pénzük, hogy szabad szemmel jól látható összegeket költsenek el komplex márkaépítési kampányokra. Üdítő kivételek vannak természetesen, mint például tavaly a Tanyasi Csirke újrabevezetése, ahol a tulajdonos tudatos márkaépítési elképzelése mellett, láthatóságot biztosító költségvetést fordított a piaci jelenlétük megerősítésére.

Milyen csatornákon keresztül válhatna sikeressé egy magyar márka költséghatékonyan?
Egyértelműen a digitális és a PR kommunikáció területe szerintem az irány. Egy magyar kisvállalkozás számára kötelező és megfizethető lehet a digitális platformok közül a saját felület és az ezt körülvevő Facebook vagy Google kommunikáció. Ezekkel az eszközökkel azonnal el tud indulni egy mikro vállalkozás mikro büdzséből is.

Ha már a költéseknél tartunk, szerinted mi a minimális összeg, amit el kell különíteni egy magyar márkának az induláskor ezekre a törekvésekre?
Hogy jól érzékelhető, látható legyél 1-3 hónapig, 100 millió forintnál kezdődik. Ez markáns ATL, BTL jelenlétet hoz. De, hogy ne szálljunk el ennyire, mondok egy másik példát: két éve egy nemzetközi gyógyszercégnek készítettünk az egyik húzó termékét támogató, nagyrészt PR megoldásokon alapuló awerness kampányt. A két hónapos  kampány során bejártuk az országot, eseményt szervezünk 8 városban, erős Facebook jelenlét mellett rádióspotokat is felvonultattunk. Mindezt egy hivatalaos Guiness rekorddal tetéztük. A sajtómegjelenések száma elérte a 200-at, összesített AVE-értékük meghaladta a 180 millió forintot. Mindezt 25 milliós költségvetésből. Ugyanakkor egy KKV esetén az online marketing ennél lényegesen kisebb anyagi áldozattal is komoly elérést biztosíthat, csak jól kell azt is csinálni.

Tudsz olyan márkát, ami reklám nélkül lett sikeres?
A B2B területen sok ilyen vállalat van.

Hogy kerültél a MagyarBrands zsűrijébe? Hogy működik a zsűri és a szervezet?
15 éve vagyok a pr szakmában, nagy örömmel fogadtam a felkérést. A zsűri sokszínű, jellemzően egyetemi, piaci marketing és kommunikációs szakemberekből, továbbá fontos szakmai érdekképviseletek vezetőiből áll. 

Hány százalékban használsz magyar márkákat a magánéletedben?
Figyelek rá, de nem vagyok igazán magyar márka kereső. Ha valamit leveszek a polcról, és kiderül, hogy magyar, akkor örülök neki. Az már sokkal jellemzőbb, hogy ha szeretnék egy alkalmit főzni, lemegyek a helyi gourmet boltba, ahol egyedileg márkázott, „kézműves” csomagolású, „kézműves” magyar hozzávalókat vásárolok. Számomra ilyen a street food is, ebben a műfajban hemzsegnek a magyar megoldások. 

Mit csinálsz egy olyan szituációban, ha egy üzletben kétféle almalé van a polcon, és az egyik Rauch, a másik Sió, de a Sió 10 forinttal drágább?
Inkább a márka percepció, ami vezérel, sokkal inkább, mint az ár. És a Sió őszibarackban valóban verhetetlen.

Megküzdesz-e a barátaid körében a fiatal generációk globális cool-márka sznobizmusával?
Nem küzdök, inkább csak csöndesen figyelem a fogyasztói választásokat. Ha valaki Milka csokit vásárol, amiben külföldi kakaó van, ez ellen nincs mit tenni, Pelikán elvtárs óta tudjuk, hogy már a magyar narancs sem jött össze.

Vásárolnál-e magyar márkát csak a magyar mivolta miatt még akkor is, ha a külföldi esetleg jobb vagy még olcsóbb is?
Én a számomra jobbat vásárolom, olyan vagyok, mint a már sokszor említett fogyasztó. De például borok tekintetében, hiába versenyzik egy francia a hazai kézműves borral egy polcon (bár ez elég ritka), ott biztosan részrehajló vagyok a hazai irányába.

Van-e kedvenc külföldi márkád, amit szívesen lecserélnéd magyarra, ha lehetne?
Konkrétan az energiaital esetében tudatosan cseréltem le a külföldit magyarra. Például a HELL az egyik olyan magyar márka, amit a tulajdonosok a kezdetektől fogva tudatos márkaépítéssel vittek el a csúcsra.


Szólj hozzá!

– 2014-08-06 – Címkék: net online mobile adrenalin novák péter tablet profile – írta: ad-renalin

Kiborg lesz-e a mai userből? Novák Péter interjú.

2014-08-06 – Címkék: net online mobile adrenalin novák péter tablet profile



Milyen lesz a képernyő jövőre? Hogyan fogunk vásárolni pár év múlva? Megeszi-e az emberi kapcsolatokat a virtuális barátkozás? Kiborg lesz-e a mai userből? Erről beszélget az ad:renalinnal a magyar net egyik legismertebb szakmabelije, Novák Péter.

novak.jpg
Mennyit lógsz a neten naponta, ha mindent beleszámolsz?
Szerintem olyan 6-7 órát, e-mail, cikkek, social, mindent beleértve.

 

Emellett mennyi időd marad a valós emberi kapcsolatokra?
Azért a 24 óra elég hosszú is tud lenni. Ha az ember jól beosztja, marad idő családokra, barátokra, mozgásra,  kirándulásra, utazgatásra… de persze mindig ott van az internet ekkor is, ha máshol nem, akkor az ember mobiltelefonján.

 

Szóval, az intenzív netezés nem „öli” a barátságokat?
Nem, privát szinten ennek csak az előnyét látom. A barátaimmal napi szinten vagyok kapcsolatban, megy a levlistázás és sokkal könnyebb így összehozni a személyes találkozásokat is. Nálam ez egyáltalán nem úgy zajlik, hogy „jajj, az ember folyton a gép előtt ül, és nincs ideje személyes kapcsolatokra”. Az én korosztályomból kikerülő baráti körömben épp az ellenkezője történik, intenzívebbé teszi az emberi kapcsolatokat. A közösségi médiának is az előnyeit élvezem, mert így sokkal többet tudok azokról, akikkel egyébként ritkán találkozom. És amikor találkozunk, már tudom róla, hogy mit gondol a világról, két hete beteg volt, esetleg külföldön nyaralt… sokkal közelebb érezhetjük magunkat így a másik emberhez. Az internet nem helyettesíti, de nagyon jól kiegészíti a személyes kapcsolatokat.

 

Vannak már hétköznapi rutinjaid a neten? Bankolsz, foglalsz jegyet vagy vásárolsz?
A bankolás és jegyfoglalás az interneten, a bevásárlást inkább úton-útfélen végzem, bár ami nem élelmiszer, az egyre inkább szintén a neten.

 

Vannak statisztikák arról, mennyire nyert teret az internetezés a napi életben?
Szépen növekednek az online aktivitások, ez tisztán látszik. Hírfogyasztás, szórakozás, kapcsolattartás, ügyintézés, vásárlás már nehezen elképzelhető internet nélkül. Az is izgalmas folyamat, ahogy a desktopos használat kiegészül illetve áttevődik mobilra. Ez nyilván egy hosszabb menet: a desktopos mellé fokozatosan jön fel a mobilhasználat, sőt, bizonyos területeken lassan kezdi megelőzni, vagy akár le is válthatja. Az előrejelzések szerint akár 2015 második felére azonos szintre kerülnek a mobil és a desktopos szolgáltatások. A folyamat meglehetősen komoly üzleti fejtörést okoz: reklámszempontból a mobilon jelenleg jóval kevesebb pénzt lehet keresni, mint desktopon.

 

Akkor egy év múlva mindent mobilon intézünk majd?
A technológiai ugrásnak az egyik platformról a másikra több feltétele van. Ma korán sincs minden weboldal felkészülve arra, hogy megfelelően megjelenjen mobil eszközökön, mert rosszul felépített, nagyítani kell rajta, stb. Másrészt, aki mobilon, kis képernyőn netezik, ma még csak akkor teszi, ha azonnal meg akar nézni valamit, pl. ellenőrizni egy árat, vagy válaszolni egy e-mailre, posztra. Az elmélyültebb böngészés, hosszabb videós tartalmak fogyasztása inkább nagyobb képernyőn történik.

 

Épp erre lenne jó a tablet, a reklámozók mégis kevéssé használják. Vajon miért?
Ma négy képernyő platform létezik: az otthon már egyre inkább háttérbe szoruló desktop, a munkában és otthon egyformán alkalmazott alapeszköz, a laptop, a mobil, amit mindenhová magunkkal hurcolunk , és a gyorsan terjedő táblagép. A tablet ugyan mobilis, de használatához kissé komfortosabb környezet kell, mint a mobilunkhoz, amit bárhol a zsebünkből előkapunk. A táblát zsúfolt tömegközlekedésen nem nagyon tudod elővenni, és utcán sem igazán. Ezért a mobil bár kisebb, a reklámozók számára jobban jobban definiálható, mikor van használatban.

 

Mindebből nem arra lehet következtetni, hogy újra kell gondolni az online reklám fogalmát?
A megvalósítás terén nyilván alkalmazkodni kell a reklámnak az új platformokhoz. Itt vannak például az ingyenes, letölthető mobil alkalmazások, amelyek célirányosak, jól működnek, és így speciálisabban lehet megközelíteni a fogyasztókat reklámüzenetekkel. Ezeket egyre inkább használják a hirdetők, de a régóta használt reklámeszközök ettől függetlenül ugyanúgy megmaradtak. Beérett a social média, mely komolyan átalakította a reklámozást, többek között csapást mért a márkasite-okra, melyek használata nagyon visszaszorult. A digitális média és reklámozás folyamatosan átalakul, ezért is olyan izgalmas.

 

A hirdetői oldal mennyire tud alkalmazkodni a display forradalomhoz? Úgy tűnik, eddig tudtuk, hogy mit kell csinálni: ide egy sajtóhirdetés, oda egy tv spot, amoda plakát, de most mintha lenne egy kis bizonytalanság.
Abszolút. Persze a tekintetben nagyon komoly fejlődés történt az elmúlt 15 évben, hogy a reklámozók mennyire fogadják el és hogyan használják a digitális platformokat. Ha összehasonlítjuk például az Effie-re pályázó anyagokat a pár évvel ezelőttiekkel, azt látjuk, hogy anno a sikeresnek vélt kampányok mind offline kampányok voltak, néhány online kiegészítéssel. Ma viszont nagyobb hangsúlyok tevődnek az online-ra. Egyre inkább készségszinten kell tudni tehát használni és használtatni az online területet a reklámban, ami a fiatalabb munkatársaknak, akik ebbe születtek bele, sokkal jobban megy, mint a vezetőknek, akik számára sok esetben ez idegenebb világ.

 

Hol képezhetik ki magukat erre?
Számos márkatulajdonos működik úgy, hogy nem magyarországi a döntéshozatali procedúra. Így könnyebben importálják a külföldön már bevált új online és digitális módszereket, ami abszolút jó hatással van az itteni tendenciákra. Fontos, hogy a hazai munkatársak is ellessék azokat az ismereteket, amelyek előre viszik a hazai online marketinget. Kell tehát a céges képzés, de az önképzésre talán még nagyobb szükség van, mert a hozzáférhető tudás megszerzése végső soron az egész hazai digitális élet fejlődését is támogatja.

 

Ha az utóbbi időkből ki kellene emelni az online marketing piacon valami jelentőset, mi jutna az eszedbe?
Szerintem az online piacon az elmúlt időszak legérdekesebb eseménye a Jófogás és az OLX, a volt Apród apróhirdetési oldalak elképesztő harca. Két olyan termékről van szó, amelyek ingyenes szolgáltatást nyújtanak, mégis az elmúlt 2-3 évben elképzelhetetlen nagyságrendű pénzt öltek bele abba, hogy eldöntsék, hogy ezen a piacon melyikük az első. Ha megnézitek, milyen intenzitással és erőbedobással csapnak össze, nyilvánvaló, ehhez foghatót talán még soha nem láttunk itthon.

 

Online videófogyasztás?
Igen, folyamatosan nő, ez is egy erősödő trend a neten. Nagyon kíváncsi vagyok, eljutunk-e arra a pontra, amit például a lengyel piacon már érezni lehet: a videóreklámozás iránt akkora a kereslet, hogy nincs elég inventory a videóra tervezett reklámok befogadására. Szerintem felsorolni sem lehet azoknak a cégeknek a számát, akik itthon is alig várják, hogy nagyobb legyen a kereslet, mint a kínálat a videószolgáltatásban.

 

Az elmúlt két-három évben úgy tűnik, a hazai cégek is kezdik komolyan venni a social médiát.
A közösségi média valóban nagyon megerősödött, jelen működési formájában beérett. Kezdetben az ügynökségük javaslatára kezdtek vele foglalkozni komolyabban az ügyfelek. El kellett magyarázni, mi a Facebook (és sok más social media szolgáltatás), hogyan működik, miként lehet használni. Az, ami régen „adatbázis építés” címén futott (e-mail gyűjtés, egyebek), pár éve átváltott like gyűjtésbe. Jött a sokkoló felismerés, hogy foglalkozni kell a „rajongókkal”, mert azonnali visszajelzést kaphatunk, interaktívan kommunikálhatunk velük. Gyorsnak kell lenni, aktuálisnak. Heti egyszer kitenni valamit, amit valaki előtte egy hétig fogalmazott, édeskevés. Reagálni, lépni azonnal – ez a közösségi média lényege. Ahol ezt komolyan veszik, ott van már erre külön szakember, talán egy egész csapat és infrastruktúra, hogy a gyakorlatban is működhessen, naprakészen, sőt, akár percre készen. Ki-ki megtalálja idővel azt a hasznosítási módot, ami igazán hatékony lesz, legyen az ügyfélkapcsolatok, értékesítés, promóció, márkázás.

 

Tekintsünk egy pillanatra a kényernyő jövőjébe. Te hogyan látod? Google Glass?
Nem volt még a kezemben, de értelemszerűen érdekelnek az ilyen fejlesztések is, bár ez a konkrét eszköz számomra nem igazán jön be. A kiborg világ nekem ebben a formában már sok. Túlzásnak érzem a valós és a virtuális világ ilyen mértékű, folyamatos mixelését, egyébként is gondolj bele, milyen hülyén néznének ki az emberek az utcán a fejükön ezzel a cuccal. Azt viszont magam is vallom, hogy a mostaninál szélesebb körben fogunk tudni használni különféle okos képernyőket és hálózatra kötött, egymással kapcsolatban lévő eszközöket. De remélem, kiborgokká azért nem válunk.


© AD:renalin 2014 Havasi Raymond


Szólj hozzá!

– 2014-03-31 – Címkék: marketing reklám autó suzuki adrenalin swift profile hársfalvi jános sx4 s-cross – írta: ad-renalin

A Suzuki

2014-03-31 – Címkék: marketing reklám autó suzuki adrenalin swift profile hársfalvi jános sx4 s-cross



Csak ötven százalékban magyar, mégis a mi autónk. Vele kezdődött meg a motorizáció új korszaka Magyarországon, több száz példánya ma is rója a kilométereket. A Suzukiról van szó, természetesen, amit a magyar márkákról szóló sorozatunkban Hársfalvi János marketing vezető mutat be. János, aki megújította a márka kommunikációját, nem biciklizik, viszont karaokézik és nyitott más szokatlan megoldásra is.

Hársfalvi_karaoke.jpg


Meg sem kérdezem, milyen márkájú autóval jársz, csak annyit árulj el, milyen Suzukival?
Suzuki SX4 S-Cross-szal. Nálunk a vállalati politika része, hogy az alkalmazottak a hazai gyártású autóinkkal jelenjenek meg, amerre csak lehet. Mivel pedig idehaza a legújabb modell az S-Cross, így még a vezérigazgató is ezzel közlekedik…

Az autódhoz milyen abroncsot választasz?
A beszerelésnél már eleve prémium gumikkal kínáljuk az autókat, így egyénileg nem jellemző, hogy abroncsokat kelljen választani.

Csak azért kérdezzük, mert a Suzuki előtt a Hankooknál és a Goodyearnél is dolgoztál. Előtte esetleg valamilyen gumiégetős rally vagy talán Forma 1?
Sajnos, ennyire nem volt kalandos az előéletem… a Hankooknál 8 ország marketingjét koordináltam, a Goodyearnál pedig a független gumiabroncs kereskedők franchise hálózatát építettem ki. Az abroncstémából tulajdonképpen az autó szeretetét hoztam, hiszen a gumiabroncs az autógyártás meghatározó része. Bizonyos típusú rendezvények hasonlóak, ez is közös pont. De ha már említettétek a gumiabroncs égetést, azért mégiscsak volt valami ilyesmi: a Goodyearnél használt gumiabroncsokat adtunk drift versenyekre, ahol percenként égetnek el egy-egy gumit.

7.JPG

Hol helyezkedünk el ma a Suzuki térképen a cég globális helyzete szempontjából?
A Suzuki tradicionálisan rendkívül erős Ázsiában. Évente közel három millió autót ad el a világon, ennek a java Japánban és Indiában megy el. Az összes értékesítés a 10%-a viszont Európában realizálódik. Esztergom nagyon fontos, mert az európai értékesítés innen történik. Ráadásul erkölcsileg is nagyon fontos a Suzukinak Magyarország, mert az esztergomi első gyár, amivel nyugat felé nyitni tudott. Ez volt az európai hídfőállás.. Ha minden jól megy, legyártunk évi közel 200 ezer autót, amikor kevésbé - mint pl. tavaly, amikor zsugorodtak az eladások más autógyárakban is -, akkor 150-170 ezret. Cél a 300 ezer autó elérése, vagyis az európai hídfőállásból folyamatos a terjeszkedés. A Suzuki politikája világos: mindenhol a helyi gyár termékeit próbálja értékesíteni, nem más külföldi gyárai produktumait.

 

20 éve folyamatosan a Swift vezeti az eladási listát. Szerinted két évtized múlva is erről beszélünk majd?
Változni fog a helyzet, hiszen a fogyasztói igények is folyamatosan változnak. A Suzuki a világban – így itthon is - kisautó és terepjáró specialistaként definiálta magát. Jó minőségben, megfelelő áron ezt az igényt tudjuk legbiztosabban kielégíteni. Ázsiában nagyon népszerűek a mini autók, így a Suzukinak Japánban legalább nyolc ilyen változata van. Európában viszont mások az igények. Magyarországon ugyan még a Swift az abszolút kedvenc, de a trend azonban a miniautóktól egyre inkább a középméretű autók felé változik. Ezért jövünk ki most egy új modellel, a SX4 S Cross-szal, ami már egy igazi családi autó.

 

Hova lehet pozícionálni az új Suzukit?
Nyilván nem lesz luxus és prémium márka, hanem egy minőségi középkategória. Aki nem akar túl nagyot, csak szeretne az embereknek jó minőségű terméket gyártani, elérhető áron.

1_2.JPG

Apropó, ár. Ma már nem a legolcsóbb. Miért válasszuk, mitől más a Suzuki?
A megbízhatóságáért mindenképpen. Műszakilag hihetetlen a hagyománykövetés. Egy példa: a Suzuki sosem használ vezérműszíjat, csak vezérműláncot, mert az nem szakad el. A vezérműszíj szakadás viszont más gyártók termékeinél simán előfordul. A márka mindig a hosszú távú megbízhatóságra apellál. Egyébként a legjobb bizonyíték a 400 ezer Suzuki az utakon: még mindig járnak, akár tizensokévesen is. Egy Suzuki szervizes nehezen is él meg. Nem nagyon kell vinni hozzá az autót. :)

 

A megbízhatóság statisztikailag is bizonyítható?
Akár kampányt is építhetnénk rá, de nehéz lenne úgy megvalósítani, hogy a szükségszerűen bemutatott statisztikákkal más márkák imidzsét ne romboljuk. A „road asszisztenciával” (menet közbeni gépkocsi meghibásodásokkal) foglalkozó globális szervezetek statisztikáiból világosan látszik, hogy az úton közlekedő Suzukik, nagy mennyiségükhöz képest milyen elenyésző számban hibásodnak meg.

 

Térjünk át a reklámra. Kezdetben volt a „Mi autónk”, aztán most jött az „Igazi magyar és japán”. Mi változott?
A „Mi autónk” nagyon jó szlogen volt 20 éven át, viszont egy régebbi típusú Suzukiról szólt. Mi 2008-ban abszolút kategóriaváltást vittünk véghez, fejlettebb, modernebb modellekkel. A fogyasztók ezt nem tudták összerakni: azt érzékelték, hogy már nem lehet Suzukit kapni 1,5 millióért, hanem egyre drágábbak az autók. Ezért a kommunikációban is váltani kellett: magyarázatra szorult, miért kell többet fizetni. Ha egy 10 éves és egy 2 éves Swift egymás mellé áll, nyilván látszik, miért. De a 2 évesből van kevesebb. Több százezer régi Suzuki járja még az utakat, míg az új típusból néhány tízezret adtunk el eddig. Ezért kell az új szlogen: hogy megértsék, az új Swift már nem az, ami egykor volt.

 

Milyen reklámügynökségekkel dolgoztok?
A Hat Reklámügynökség volt nagyon sokáig kizárólagos partnerünk, 2012 eleje óta pedig a JWT lépett melléjük, majd újabb ügynökségek. Most, hogy már több ügynökséggel dolgozunk, a modellek és nagyobb projektek szerint osztjuk le a feladatokat.

4_1.JPG

2011-ban mélyponton álltak az eladások, a következő évben viszont nagyon lendült a Suzuki. Milyen részed volt ebben a sikerben?
2011-ben markáns vezetőségi váltás zajlott a Suzukinál, teljes vérfrissítéssel. A marketing vezető is új lett, többek között másfajta szellemiséggel, innen már adott volt hogy valami új fog történni.

 

Min változtattatok?
A kereskedelmi kommunikáció hatékonysága nem volt elégséges, ezért ide helyeztük a kommunikációs hangsúlyt. Nem általános árakciókat hirdettünk, hanem célzottan szólítottuk meg az ügyfeleket, direkt marketinggel: a kedvezményes ajánlatokat célzottan küldtük ki régi Suzuki tulajdonosokhoz, például autó csereprogram kapcsán: ha lecseréli régi autóját, jelentős kedvezményt kap. Jól működött: személyesebb lett a hangvétel, és testre szabottabbak az akciók. A vásárlók kivételezettnek érezték magukat.

 

Ekkor született az új szlogen is?
Amikor ideérkeztem a vállalathoz, az esztergomi irodában számomra vonzó kép fogadott: a vezérigazgató mögött egy japán és egy magyar zászló is ki volt függesztve. Tetszett, hogy a vállalkozás igazi, nemzetek közötti kooperációnak tűnik. Ezért esett a sok-sok szlogen ötletből anno erre a választás: az „igazi magyar és japán”. Legalább ötven százalékban magyarnak érezhetjük a márkát, hiszen majdnem minden autót, amit eladunk, itt Esztergomban szerelnek össze, tehát hazai gyártású autókról van szó. Másrészről jó ötletnek tűnt az összekapcsolódás, mert a japán autó meghatározás új minőségi szintre emelte a terméket a reklámban is.

 

Milyen eszközöket használtok a kommunikációban?
Minden évben vannak olyan időszakok, amikor hangosnak kell lennünk: ilyenkor a teljes marketing repertoárt használjuk, mindenhol ott vagyunk, ami számít. Az új modellek bevezetésénél a két legrangosabb kereskedelmi tévétől kezdve óriásplakáton, sajtón át mindent használunk. A köztes időszakban viszont a rádióhirdetéseket tartjuk kulcsfontosságúnak, hiszen autós közönséget kívánunk megszólítani, akiket a reggeli órákban például munkába mehet itt kiválóan elérhetünk. Emellett nagy szerepet kapnak az online jelenlét és és a különféle rendezvények is. Az online aktivitásokat tekintve például az első félévben idén mi voltunk a legerősebbek a magyarországi autógyártók között. Két jelentős Facebook rajongói táborunk van: az „I love Suzukin 45 ezer lájkoló van jelen, és több ezer az aktív résztvevő. A „Suzuki Magyarország” FB oldal egy kicsit hivatalosabb oldal, itt 25.000 a lájkszámunk.

5_1.JPG

Miért van ez a megosztottság, és hogyan használjátok az egyiket és a másikat?
Azért osztottuk meg, mert az átlagos felhasználókat kevésbé érdeklik a hivatalos márkaüzenetek. Viszont szükségünk van ilyen felületre is, ezért kell a hivatalos FB oldal, ami kicsit többet kommunikál az aktuális ajánlatokról, a modellpalettáról, technikai tudnivalókról. A másik, a szórakoztató változat pedig inkább a fiatalokat szólítja meg lazább stílusban, könnyedebb témákkal. Rengetegen töltik idejüket a Facebookon, akik érdekes tartalmakra vágynak, nekik szól az I love Suzuki. Itt olyan embereket is meg tudunk szólítani, akiknek nincs Suzukija, csak ehhez érdekes tartalom kell. Volt például egy programunk, szavazatokkal lehetett eldönteni, hogy két aktuális zenekar közül melyikkel forgasson klipet a Suzuki. Ez aktivizálta a közönséget, miközben a fiatal felhasználók gondolkodása is pozitívabbá válik a márkáról.

 

Volt még egy nagyon sikeres kampányotok, a női vezetőkkel kapcsolatban.
Az ötletet PR ügynökségünk hozta és szeretnénk hagyományt csinálni belőle. Egyszeri ötletnek indult, kis költségvetéssel, a nyár közepén, aztán hihetetlenül népszerű lett. A Splash-re kis játékkal úgy kívántunk figyelmet terelni, hogy ezzel a kis és aranyos autóval a női sofőröket aktivizáljuk. Csak hölgyek jelentkezhettek. Több mint 5000-ren regisztráltak, ami várakozáson felüli sikert jelentett. A jelentkezőknek először egy tesztvezetésen kellett részt venniük, helyben a márkakereskedőinknél. Ezek voltak a selejtezők. Aki továbbjutott, mehetett a döntőbe, ami a zsámbéki teszt- és oktatópályán zajlott vízfüggönyök közt, rántópaddal, csúszós lejtős pályán. Tulajdonképpen ez egy vezetéstechnikai verseny, aminek a győztese megnyerte a Splasht. Így jelentős ügyfélforgalmat tereltünk a márkakereskedésekhez, és a látogatok nemcsak bementek, hanem ki is próbálták, hogy lássák, milyenek ezek a modern autók.

 

Amúgy... karaokézol? :)
Hát...az egyik ügynökségünk kitalálta, ha már a karaoke egy japán szórakozási forma, akkor tegyük mobillá, és alakítsuk át erre az egyik autónkat. Az ötlet bevált, ahol a karaoke mobil feltűnik, ott csődület támad. Péntek és szombat esténként programja van, amit a karaokemobil.hu oldalon lehet követni. Visszük a saját rendezvényeinkre is. Állandó személyzete van és egy animátor. Az egyik hostesslányról kiderült, hogy remekül énekel, így ha épp nincs vállalkozó kedvű külsős jelentkező, akkor ő teszi ezt, nagy sikerrel.

2_1.JPG

Suzukis videókon, ha feltörnénk a belső hálózatot, találnánk karaoke videókat?
Igen, ilyen konkrétan az Efott fesztiválon született: a nagy színpad mellett kiállítottunk egy Sport Swiftet és a karaoke mobil is ott volt, mint szórakoztató egység. Nekem kellett ellenőrizni, hogyan működik. Ezért két kollégával ki is próbáltuk, éjjel, amikor már kicsit kiengedtünk… :)

 

Van magánélet a Suzuki mellett?
Ha az ember multinál dolgozik, akkor a napi 8 órába ritkán fog beleférni, ha jobban szeretne teljesíteni, eredményt elérni, fejlődni. Ahhoz legalább napi 10 órára van szükség. Tehát időben sokat elvesz, de azért jut idő a magánéletre is.

 

Akkor hogyan közlekedsz? Például: biciklizel?
Van egy nagyon régi bringám, de kb. 8 éve nem nem ültem fel rá. Ez nagy hiba, mert ha Budapesten lakik az ember, akkor minimum a tömegközlekedésre jó lenne átszokni…

 

És ha épp nem autózol, milyen iparágban, milyen területen képzelnéd el magad?
Nekem két szempontom van azzal kapcsolatban, hol dolgozom szívesen: egyrészt, hogy fejlődjek, nyíljanak meg új perspektívák, és így egyre jobb szakembernek érezhessem magam. Másrészt érdekes, izgalmas legyen, feldobjon, amit csinálok. Ezt a verseny teremti meg. Az is fontos, sőt, talán a a legfontosabb: mi a munkáltatóm célja, és tudok-e vele azonosulni hosszabb távon is. hogy mi az adott vállalatnak a célja, tehát miért dolgozom ott hosszú távon. Most a Suzukinál azért dolgozom, hogy a fogyasztóknak jó minőségű, kedvező árú autókat kínáljunk. Ez kielégít, de ha nemesebb célt találnék, abban szívesen kipróbálnám magam: ilyen lehet a környezetvédelem, az egészségügy, vagy a honvédelem például. Sajnos, ezek a területek a versenyszférában nem igazán tudnak jelen lenni.

© AD:renalin, Havasi Raymond 2014


2 komment

– 2014-01-21 – Címkék: interjú béres csepp profile béres józsef rejtő györgyi – írta: ad-renalin

A Béres Gyógyszergyár

2014-01-21 – Címkék: interjú béres csepp profile béres józsef rejtő györgyi



Egy nő, aki szuperül ért a sörökhöz, és imádja a Rejtő regényeket, nem mindennapi jelenség. Mindehhez képzelj egy kedves, visszafogott egyéniséget, aki tíz éve már gyógyszerekben utazik, és a nagy csapolások után most cseppekben méri a portékát. Igen, Rejtő Györgyiről, a Béres Gyógyszergyár marketing vezetőjéről van szó.

Szereted-e a Rejtő regényeket?
Nagyon szeretem. Tinikoromban a névhasonlóság miatt kezdtem el olvasni elsősorban, aztán megkedveltem. Persze, mai napig elkísér, hogy megkérdezik: van-e rokoni kapcsolat az író és köztem.

kep.jpg

Melyik a kedvenc sörmárkád?
Na, erről szívesen és hosszan tudok beszélgetni. A Leffe Barna a legkedvesebb, amit különlegesen jó sörnek tartok, de a Borsodit is nagyon szeretem, nyáron például gyümölcsös Borsodival volt tele a hűtőm. Mivel belga volt az anyacégünk és Belgiumban közismerten tradicionális a sörkultúra, ezt a tudást alaposan magamévá tettem. Azóta a barátaim nem is mernek sörökről kérdezni, mert ha belemelegedek, nem tudom abbahagyni a történetek mesélését...

Azért mielőtt bárki kalandor alkoholistának gondolna, eláruljuk, hogy a főiskola elvégzése után rögtön a Borsodihoz kerültél...
Miskolci vagyok, és a sörök is mindig érdekeltek, így adott volt az ötlet, hogy a Borsodiról írjam a szakdolgozatomat. Ezután jött a megkeresés a Borsodi Sörgyárból, hogy dolgozzak náluk.  A gyakornoki pozícióból indulva, és a teljes ranglétrát végigjárva végül innovációs menedzser lettem.

Mit kell innoválni a sör esetében?
Mint minden más terméknél az ízt vagy összetételt, és a csomagolást is. A Borsodi akkoriban élen járt ebben: elsőként vezettük be a dobozos kiszerelést, majd a hatosával összeállított egységcsomagot. Részt kellett vennem a belga központ által kezdeményezett tesztekben, amelyeket itthon bonyolítottunk le. Ezen kívül kóstoltatásokkal is értékeltük a termékeket. A bőcsi sörgyárban minden nap 11 órakor volt kóstolás a sörfőző mesterek és laboros kollégák részvételével, amire a marketingeseket is gyakran meghívták.

Tehát csapatmunkában dolgoztatok?
Igen, mindig van egy szakértő: a sörfőző és a laboros kolléga, akik szakmai szemmel nézik, hogy mit lehet jobban megcsinálni. A másik oldal pedig a piaci trendek és a fogyasztói igények ismerete, amiben mi, marketingesek jobban otthon vagyunk. Így alakul ki a team közös produktuma. Hasonló ez a gyógyszergyárban is, ahol a szakmai csapatot az orvosok jelentik, akik a hatóanyagok trendjeit és a legújabb tudományos eredményeket figyelik. A team másik fele a marketing, ahol a piac változásait követik.

Mik voltak a trendek akkor és most?
Akkoriban sörből a nagyon kesernyés ízek domináltak. A gyümölcssörök már sikeresek voltak külföldön, de itthon még nem értek el átütő eredményt a közönség körében. Nagyon örülök, hogy azóta lehetett nyitni a gyümölcsös sörök irányába, sikere is van, bár még megoszlik a vélemény, hogy ez sör vagy üdítőital.

5.JPG

A Béresnél rögtön marketing osztályvezető pozícióban kezdtél?
A marketing vezetői poszt csak később jött. Amikor a Béresnél elkezdtem dolgozni, még meglehetősen szűk volt a portfólió. Ezért elkezdtük megerősíteni az Actival piaci pozícióit, mert szükség volt rá, hogy ezt a portfóliót tovább bővítsük. Akkoriban kezdtük el kidolgozni a Béres Egészségtár koncepcióját is, ami egyedi egészségügyi problémákra kínál megoldásokat. Ebből nőttek ki a Porcerő, Szemerő, Csonterő márkák. Mára több mint 50 termékből álló portfóliója van a Béresnek, és számos  fejlesztésben én is benne voltam. Vélhetően ennek is köszönhetem a kinevezésemet.

Befolyásolja-e a karmádat, hogy egy élvezeti cikkről gyógytermékre váltottál?
Nekem a sör és a vitaminok is egyformán szerepet kaptak az életemben, így én nem érzékeltem változást. Inkább a barátaim karmája változott (nevet), mert akkoriban sok sörkóstolót szerveztem számukra. A kedvenc sörözőjük a konyhám volt, sok kiváló sört tartottam a hűtőmben. Azóta annyi változás történt, hogy már nem azt figyelem egy sörözőben, hogyan csapolják a sört, hanem végre lazítok ilyenkor.

A Béres Csepp 1978-ban jelent meg a polcokon, és sokáig tartott, amíg teljesen elfogadták. A siker egy spontán suttogó kampány eredménye volt?
Suttogó kampány, igen, ez a megfogalmazás illik rá. Dr. Béres Józsi bácsit az motiválta egész életében, hogy embertársain segítsen. Volt szerencsém találkozni vele személyesen, és tudom, hogy valóban hitt ebben. Pedig számos példa volt rá, hogyan próbálták a Béres Csepp fejlesztésétől eltéríteni, de ezekre mind nemet mondott és kitartott amellett, hogy a cseppjeit kifejlessze. Először a suttogó propagandával terjedt, az országos hírnevet végül a Kósa Ferenc által készített dokumentumfilm indította el, az Utolsó szó jogán. Először moziban ment, aztán a magyar tévé is leadta, ezután már kígyózó tömegek álltak sorba érte…

Ebből a periódusból származnak azok a nagy történetek, amelyek az említett suttogó kampány sikerét erősítették?
Rengeteg ilyen történet van. A betegekkel való személyes kapcsolat és törődés még Józsi bácsival indult el, de a cég alapítása óta rengeteg levelet kapunk a gyógyulásokról, és törekszünk is rá, hogy a személyes kapcsolat megmaradjon. Persze, ma már Facebookon is is megoszthatók a személyes élmények, illetve blogot is vezetünk ebben a témában.

1_1.JPG

A Béres egyike azon kevés hazai nagyvállalkozásoknak, ami családi vállalkozásként indult. Érezni ezt még a mai cégben?
Igen, a családtagok abszolút részt vesznek a cég irányításában. Szakmai vezetőkre bízzák az egyes területek irányítását, de rendszeresen találkozunk a tulajdonosokkal, ahol értékeljük, merre tartunk. Emellett vannak olyan rendezvényeink, amelyek családiasabb formában zajlanak, mint esetleg más nagyvállalatoknál. És van saját zenekarunk is, Mellékhatások néven! (nevet) Összességében kicsit mindenki a magáénak érzi a vállalatot, igen, és ez teszi családiassá.

A Béres régóta piacvezető. Hogyan sikerül ezt a pozíciót megtartani?
Nem kis kihívás. Vannak a piacon jelentős cégek, akik erős marketingtámogatással rendelkeznek, másrészt megjelentek olcsóbb termékek, amelyek alulról jelentenek nyomást. Így nehéz piacvezetőnek maradni. Mégis, a Béres olyan erős márka, ami pusztán a név hallatán is bizalmat vált ki. Persze mögé kell tenni a megfelelő minőségi hátteret is, hogy megfelelhessünk az elvárásoknak. Etikus kommunikációra törekszünk, hogy még véletlenül se állítsunk valótlant, esetleg túlzót a termékeinkről. Józsi bácsi halála után fia, ifj.Dr. Béres József vette át a vállalat vezetését, aki édesapjához hasonló hiteles megnyilvánulásaival, médiaszerepléseivel tovább erősítette, erősíti a Béres imidzsét.

A szigorúbb szabályzás mennyire nehezíti meg egy gyógytermék kommunikációját?
A reklámtörvény mellett van rengeteg egyéb szabályozás is, amely meghatározza, hogyan hirdethetjük a termékeinket. Csak olyat lehet állítani, ami az alkalmazási leírásában konkrétan szerepel. Ugyanakkor az emberek ma már a gyógytermékeket is többnyire érzelmi alapon választják. Tehát pl. azon túl, hogy valami hatásos a fejfájásra, meg kell találnunk azt a pluszt, ami a fogyasztót érzelmileg motiválja a termék megvásárlására. Ez főleg az egészségmegőrző készítményeknél fontos, ahol nincs közvetlenül érzékelhető hatás, amikor beveszi az ember. Egy vitaminnál, ásványi anyagnál, immunerősítőnél különösen fontosak azok a plusz érzelmi motivációk, amik segítik a fogyasztót a döntésben.

4.JPG

A válság hatása a termékek népszerűségére milyen hatással van? Jobban ügyelünk az egészségünkre?
A dráguló gyógyszerek és dráguló betegellátás miatt ma már talán jobban elgondolkodnak az emberek, hogy az egészségünkre érdemes vigyázni. Az egészségtudatosság persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy megnőtt volna az egészségmegőrző termékek iránti kereslet. Ennek oka egyrészt az életszínvonal visszaesésében keresendő, emellett megerősödtek a vitaminozott élelmiszerek, üdítők, ásványvizek, amik másodlagos konkurenciát jelentenek nekünk. A fokozódó verseny miatt folyamatosak az új termékbevezetések, ezek valamennyire mindig generálnak új fogyasztást. 

Volt olyan kritikus kommunikációs kihívás, amelyet személyesen kellett megoldanod?
Amikor a Béres Csepp 40. évfordulójára megújítottuk a Béres Cseppet, akkor nagy fejtörést okozott, hogy adott egy márka, amihez ennyi legenda, ekkora hit és személyes kötődés tartozik, mégis hozzá kell nyúlnunk, de úgy, hogy ezt az értéket megőrizzük, miközben elmondjuk, hogy miért kellett megújítanunk és miben lett új. Nagyon sokat segített, hogy hosszú előkészítés során egy piackutató céggel több körben pontosan felmértük az igényeket és a reakciókat, sokkal több tesztet készítve, mint a szokványos kampány előtt szoktunk. Azóta az utólagos tesztek bebizonyították, hogy jó irányban indultunk el, amikor bevezettük a második generációs Béres Csepp Extrát.

Személyes Facebook oldaladon is posztolsz céges információkat. Hogyan választod szét a céges és a magánszférát?
Nálam ez valamelyest összemosódik: azonosulok a termékekkel, azért posztolok róluk, mert jónak tartom őket. Csak olyan híreket osztok meg ezzel kapcsolatban, amire privát emberként úgy tekintek, hogy az érdekes lehet másoknak is.

Az online területtel a gyógyszergyártók elég óvatosak.
Az online szerepe nálunk is folyamatosan nő, de a tévé a piac többi szegmenséhez képest még mindig jobban fókuszban van. Szerepe van benne annak is, hogy sok termékbevezetésünk volt az elmúlt években, ennek pedig még mindig legjobb eszköze a tévé. Egyelőre. Az online majd nyilván fokozatosan átveszi a tévétől a főszerepet, mert a fogyasztó is egyre többet tájékozódik webes felületen, ezért ez számunkra is fontos terület.

Vannak olyan kampányaitok, amik kifejezetten az online területre épültek?
Most is van egy termékünk, a Koleszterin Kontroll, amely természetes hatóanyagot tartalmaz, és ez nemcsak a fogyasztók, hanem a szakma számára is új. Ennek bevezetése fokozatosan történik, amire az online felületek ideálisak, hiszen így akár animált videók, orvosi riportok formájában megjelenhetünk. Vannak integrált kampányaink, például a Béres Csepp Extrát tavaly nagy online kampány is kísérte bevezetéskor.

3.JPG

Terveztek Béres köré épülő applikációkat?
Bár véges a büdzsé, de számos alternatív eszközt eddig is bevetettünk már. Például a Béres Csepp Extránál infovideók formájában szemléltettük a termék újdonságát, a megnövelt antioxidáns tartalmat, ill. hogy ez hogyan támogatja a szervezet immunvédelmét, vagy játékok, hírlevelek formájában terjesztettük az üzenetet. Tehát igen, nyitottak vagyunk, biztos eljön az ideje az applikációknak is.

Hogyan oszlik meg az offline és az online reklámozás?
Gyors fejszámolást kell végeznem… 10% körül lehet nálunk az online terület. Azt gondolom, hogy az OTC szegmensben helyénvaló, ha a tévé van az első helyen. Jó lehetőség az online reklámokkal történő kiegészítés, de nem gondolom, hogy egyelőre sokkal hangsúlyosabbra kellene venni ezt a területet. Már csak azért sem, mert a  több termékünknek 40-50+ a célcsoportja, akiknek az elérése az interneten még mindig korlátozott.

A Béres Csepp egyértelműen gyógyszer kategóriába sorolta magát. A fejekben ez át is alakult?
A fejekben nem választódnak el élesen a kategóriák, hogy melyik egészségmegőrző készítmény, gyógyszer, gyógyhatású készítmény vagy étrend kiegészítő, ill. tápszer. Inkább jogi vonatkozása van, mert más szabályozások vonatkoznak az egyes kategóriákra.

A Béres Csepp immunerősítő szer, amelyről régen gyakran állították, hogy meggyógyítja a dagantos betegeket. Volt ennek alapja?
Igen, mivel e betegségben is van szükség immunerősítésre. Több gyógyult daganatos beteg van, aki Béres Cseppet is használta a kezelése során. Ezért a rákgyógyításban kiegészítő kezelésként ajánlják. De rengeteg más súlyos betegségnél használták sikerrel, mint pl. az anorexia.

A Béres Csepp hogy tudja megakadályozni, hogy mint márka, ne öregedjen el?
Haladunk a korral, ezt mutatja, hogy a Béres Csepp is megújult, új hatóanyagokkal egészült ki. Frissítjük a márka megjelenését, bár óvatosan, megőrizve az alapértékeket.

A Béres Csepp hogyan fókuszál a jövő fogyasztójára?
A fő irány, hogy megpróbáljuk a lakosság egészségtudatosságát növelni. Van is egy, ehhez a misszióhoz kapcsolódó jelszavunk: „Legyen az egészség hungarikum”. Sok még ebben a tennivalónk, de vannak különböző programjaink, amelyek ezt elősegíthetik.

Végül a szokásos zárókérdésünk: ha nem Béres lenne, akkor?
Az országimázs alakítása vonzana. Ha pedig nemzetközi márkáról beszélünk, akkor a Nike, mert nagyon inspiráló kampányaik vannak. Szerintem a Nike a lehetőségek olyan széles tárháza lehet, amiben szívesen kipróbálnám magam.


1 komment

– 2013-09-23 – Címkék: interjú reklám facebook szüret gyár adrenalin őszibarack profile rostos sió alutasak coca-cola aniot dávid – írta: ad-renalin

A Sió

2013-09-23 – Címkék: interjú reklám facebook szüret gyár adrenalin őszibarack profile rostos sió alutasak coca-cola aniot dávid



Mi a különbség a Coca-Cola és a Sió között? Mi történik, ha a meggylé dalra fakad? Hogyan lehet szüretelni a Facebookon? Ilyen dolgokról beszélget az Ad:renalin a Magyar Márkák sorozat második interjújában Aniot Dáviddal, a Sió marketing igazgatójával.

Harminc évvel ezelőtt majd tíz évet töltöttél a magyar úszóválogatottban. Az élsport tapasztalata készített fel a kemény versenypiaci környezetre?
A történelmi hitelesség kedvéért elárulom, hogy csak két évet úsztam ott, Szécsi csapatában, Darnyiékkal… Leginkább kitartásra tanított meg a sport, és persze a versenyszellemet is fejlesztette bennünk. Egyben tudatosította, hogy nem minden erőfeszítésnek érik be azonnal a gyümölcse, hanem szinte mindig keményen meg kell dolgozni érte. Na jó, ezentúl igyekszem nemcsak gyümölcsös hasonlatokban fogalmazni … (nevet).

_DSC3783 - Version 2.jpg

Ez bizonyára nem lesz könnyű, hiszen már a Sióhoz is a Coca-Colától érkeztél. Ott is van gyümölcslé márka és persze versenyhelyzet. Jó iskola volt?
Valóban megtanultam, mindig fel kell mérni, hogy a márkának - most mindegy, hogy magyar vagy nemzetközi - mire van szüksége a versenyképessége fennmaradásához az adott piaci környezetben. A Colánál láttam, hogyan formálódik egy nemzetközi márka, és közben hogyan lehet azt helyivé is tenni. Ezekből egyrészt lehetett meríteni, másrészt világosan kiderült,  bármennyire próbál egy nemzetközi brand, mint pl. a Cappy helyiként viselkedni, soha nem lesz annyira hiteles, mint egy eredeti magyar márka.

Nehéz volt a váltás a Coca-Cola után? Éreztél némi „kultúrsokkot”?
Amikor az Unilevertől átmentem a Colához, azt nagyobb sokként éltem meg, mint a Colától a Sióhoz váltást. A Colánál az utolsó évben már kilenc országra dolgoztam, nemzetközi munkákat menedzseltem, nem volt hazai projektem. Ehhez képest idejönni, és olyan magyar márkán dolgozni, amelynek kizárólag hazai gyökerei vannak, fantasztikus élményt jelentett. Ráadásul e mögött egy olyan szervezet van, ami teljes mértékben lokálisan gondolkodik. Ez újszerű, izgalmas dolog, amit semmiképp sem lehet sokknak nevezni. Emellett óriási felelősség azokkal a kollégáimmal szemben, akik már akkor itt szedték a gyümölcsöt, amikor még le sem gyártották az első alutasakos Siót.

Mi a különbség a Cola és a Sió között?
A Coláról a felvételi interjún azt mondták, olyan mint egy nagy család. Hamar kiderült, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy éjjel-nappal együtt vagyunk. Ehhez képest a Sió tényleg olyan, mint egy család, ahol lehet egymásra számítani. Ha a gyárban minimálbérért dolgozó, idős hölggyel leülsz beszélgetni a Sióról, az olyan, mintha a nagymamáddal beszélgetnél. Ezért, amikor a relanch kampányt szerveztük, nem kis drukk volt bennünk, hogy nem hibázhatunk, mert az ő munkájukról is szól majd az egész.

A 90-es évek elején az Eckes AG vásárolta fel a Siót. Jelentős tőkeinjekciót kapott a gyár. Változott valamit a márka?
A Eckes AG egy német családi cég, amelynek a Sió volt az első leányvállalata, és ez nagyon sikeres befektetésnek bizonyult. Ők szerencsére semmit sem változtattak a belbecsen, a márkanév ugyanúgy Sió maradt, a hazai gyümölcsökből készített, kiváló gyümölcslé. Ami változott, hogy rengeteg fejlesztés történt a gyárban, új modern kartondobozos csomagolást kaptak a termékek, és modernizálódott a gyümölcsfeldolgozás a korszerűbb géphasználat miatt. Viszont a gyümölcslé ugyanaz maradt. Ami anno az alutasakban volt, az van benne most is, miközben eltelt 36 év.

_DSC3806 - Version 2.jpg

A nyolcvanas évek márkaépítésének sikere alapozta meg, hogy a Sió mára az egyik legfontosabb magyar márkává vált. Eközben rengeteg reklám született. Mit használtok ezekből a mai kommunikációban?
A rendszerváltás előtti márkaépítés még teljesen más alapokon állt. Megjegyzem, akkor is nagyon jól működött, mint a márka beágyazódottsága remekül mutatja. Sok-sok zene, szignálok, mint a „Sió-sió-sió…” (énekel, mi meg nevetünk)… Ezeket nem felejtettük el, ma is szeretjük, például a 35 éves szülinapunk megünneplésénél, a belső bulinkon fel is csendültek. A cég dolgozóit nagyon megmosolyogtatták, de a márkaépítésnek természetesen ma már nem ez a megfelelő iránya.

2011-es rebranding kampány már a te irányításod alatt folyt. Miért volt szükség a megújításra?
A Sió néhány évvel korábban megpróbálta úgy modernizálni a márkát, hogy nem a Sió gyökereiről és igazi értékeiről beszélt, ehelyett a piac változásait követte. Amikor pl. a Cappy kijött egy új termékkel, mi azonnal reagáltunk. Ahogy munkába léptem a Siónál, hamar felfedeztem, hogy a márka alapértékeiről az elmúlt években alig esik szó. Ugyanakkor különböző kutatások bizonyították, hogy az emberek szívében a Sió továbbra is igen előkelő helyet tölt be a márkák között. Ezért a márka emocionális értékét megpróbáltuk funkcionális termékelőnyre változtatni, amely miatt a fogyasztó hajlandó megvásárolni a terméket a 2010-es válság utáni időkben is. Ne felejtsük el: a Sió három éve még csak 179 forint volt, most jó, ha 249 forintért megkapható. Ennek oka a gyümölcs, a cukor és az energiaárak emelkedése, így kénytelenek voltunk árat emelni, miközben az olcsó alacsony gyömölcstartalmú, édesítőszeres versenytársak árai nem változtak. Egy ilyen 30%-os áremelkedést viszont márkaépítés és hozzáadott érték megteremtése nélkül nem lehet meglépni. Ezért szükség volt egy rebranding kampányra.

A kommunikációtoknak egyre fontosabb része a termelőkkel való kapcsolat. Szükséges irány ez a márka sikere szempontjából?
Több mint ezer gazdával vagyunk kapcsolatban. Amikor gyümölcsérés van, a gazdák jönnek hozzánk, vagy mi megyünk ki a nagyobb gazdákhoz, és egyenként tárgyalunk velük. Ezeknél a beszélgetéseknél mindig felmerül a jövő, hogy például mit ültessenek, szerintünk mire lesz igény. Mi beszerzési oldalról próbálunk meg tanácsot adni, hogy pár év múlva, amikor a fák termőkké válnak, mit és mennyit fogunk tudni hasznosítani. Teljes szimbiózisban működünk.  Erre utalunk az újrapozícionálás kapcsán a „Rajongunk a gyümölcseinkért” kampány reklámfilmjeiben.

Hogyan alakul a Sió marketingmixe?
Évről évre változik. 2011-ben például az újrabevezetésnél még kb. 60%-ot költöttünk tévére, ezen kívül online-ra és sajtóra áldoztunk. A tévé tehát hangsúlyos volt. Az idén viszont már csak 40%-os a tv részesedése, és egyre inkább fordulunk a digitális eszközök felé. Szeretek olyan eszközöket használni, amelyeknek érezhető a hatása. Egy-egy frekventált outdoor felület, tematikus sajtó és digitális megjelenések, ezzel szeretnénk kitűnni a tömegből.

2011 áprilisában indult a Facebook oldalatok. Mi  volt a cél?
A Facebook alapstratégia az volt, hogy állandó párbeszédet tartsunk fent a fogyasztóval, és ez ma is megvan. Lettek különböző mérföldkövek, mint a Digitális Szüret, ami komplexebb aktivitásunk volt, vagy az Ízbontó. A gyümölcsrajongásunkat próbáltuk újfajta módon bemutatni a közösségnek, és olyan rajongótábort gyűjteni a FB oldalunkon, akik ténylegesen a rajongás, a Sió-szeretete miatt vannak jelen. A lájktoborzás sosem volt célunk.

_D6M4960 - Version 2.jpg

A kevés magyar cég egyike vagytok, amely rendszeresen saját tartalmat hoz létre közösségi oldalán. Ilyen volt pl. a Digitális Szüret.
Ez volt az első jelentősebb dobásunk a közösségi oldalunkon. Igazi fákat lehetett virtuálisan szüretelni. A felhasználó által „szüretelt” gyümölcsből készítettünk számára egy adag frissen préselt, személyre szabott gyümölcslevet, amit eljuttatunk hozzá. Ötféle gyümölcs volt, érés szerint, így a kampány 3 hónapig tartott. Először a meggyfákat fotóztuk a virágzástól a beérésig, a fotókon lehetett nagyítani a gyümölcsökre, melyekre a felhasználó betag-elhette magát. így történt a virtuális szüret. Minél több tag-et csinált magának valaki, annál több szüretet realizált ezzel, így növelve az esélyét a nyerésre. A több díjat nyert kampányban több mint tízezer ember játszott, amire nagyon büszkék vagyunk.

Mi volt a legutolsó dobásotok?
Az Ízbontó. A kampány a legújabb, frissen préselt termékünkről szólt. Az a koncepció, hogy ez a leggyümölcsösebb gyümölcslé, amit valaha megkóstolhatsz. Az ötlet az volt, hogy egy ilyen „leglegleg” gyümölcsnek hogyan lehet még jobban kiemelni az ízét. Végül egy kutatás lett a segítségünkre, ami a hallás és az ízlelés kapcsolatát vizsgálja. Eszerint vannak bizonyos hangi tényezők, amelyek az édes ízt, mások a keserűt, vagy a sósat felerősítik vagy épp tompítják. Ezekre komponáltattunk 30mp-es hangmintákat, amelyeket végig lehetett hallgatni kóstolás közben, majd összepárosítani a hangmintákat az ízekkel.  A kampánykísérlet eredménye az lett, hogy komponáltattunk egy kóstoló dalt édesre és savanyúra. Több mint 5500 kitöltést értünk el vele, gyakorlatilag mindenféle komolyabb kampány nélkül.

Mit iszol, amikor nem Sió van az asztalodon?
Fogyasztok Colát, már csak tradícióból is, de napközben az igazi kedvencem a Vöslauer. Este, munka után jöhet némi alkohol, ami nyáron sör, vagy egy jó fröccs, télen pedig általában vörösbor.

Hűséges vagy egy márkához?
Kevésbé. Bornál inkább régióhoz. Ma, ha vörösborról van szó, elsősorban a Szekszárd környékiek közül választok. Szeretem a jó sört is. Harmincötödik születésnapomra a tesómtól kaptam 35 különféle cseh sört. Hát, azok között egészen zseniálisak is voltak.

A marketingesek általában arról panaszkodnak, semmi szabadidejük sincs. Ha neked mégis akad, mivel töltöd?
Nem tudom, a főnököm olvassa-e majd, de őszintén bevallom, mostanában egy kicsit több szabadidőm van. Igaz, az előző két év – főleg a rebranding miatt – brutális volt.  Amikor tehetem, sokat sportolok, úszok, focizok, vízilabdázok, kerékpározok. Emellett nagyon szeretek sakkozni, bár ehhez a neten live partnereket kell keresnem. Aztán ott van még az X-Box  amit a gyerekemmel űzök, aki még csak 5 éves, de jéghokiban már simán megver.

Ennyi minden mellett mikor találkozol a családdal?
Bár a sport általában este, gyerekfürdetés után van, de a család élet elsősorban a hétvégén zajlik.  A gyerekkel még így is több programom van, mint a feleségemmel. (nevet)

Szokásos, utolsó kérdésünk: ha nem a Siónál lennél, és valaki felajánlaná az álmaid állását, mi lenne az?
Hát, a régi nagy szerelmem, a Lego..

Te vagy a harmadik, aki a Legonál szeretne dolgozni. Mondjál valami mást is, mert azt fogják hinni, hogy a Lego szponzorálja a Magyar Márkák sorozatot...
Szívesen dolgoznék a Bertollin, mert a minőségi olívaolaj izgalmas dolog. De ha mást is lehet mondani, mint a marketinget, akkor az a kétkezi műhelymunka. Van egy kis közösség, ahová lejárok farigcsálni. Ott sokkal nyitottabbak, közvetlenebbek az emberek, mint például a én szakmámban. A gyereknek nemrég építettem egy kuckót, azt például imádtam. Emellett szeretek fordítani és érdekel a gasztro vonal is szóval, sok-sok színes apróság.

És ha mégis csak egyetlen dolgot lehetne megnevezni...
Talán kitalálni egy olyan márkát, ami egyetlen, konzekvens koncepcióra épül, és csak azt kommunikálja. Nem akar többet állítani magáról, mint ami, de azt őszintén teszi, ezért az utolsó betűig vállalható. Ilyen volt pl. a 2000-es évek elején alakult angol gyümölcslé, az Innocent. Na, egy ilyen márkán szívesen dolgoznék még.  Kár, hogy már ez is a Coca-Coláé…

© Havasi Raymond – Pölcz Róbert

 


Szólj hozzá!

– 2013-07-22 – Címkék: marketing reklám pöttyös facebook túró rudi adrenalin heineken friesland profile nyeste-kállay dániel – írta: ad-renalin

A Pöttyös Túró Rudi

2013-07-22 – Címkék: marketing reklám pöttyös facebook túró rudi adrenalin heineken friesland profile nyeste-kállay dániel



Olyan, jól ismert termékeket mutatunk be új sorozatunkban, amelyek meg tudták őrizni magyar eredetüket a nemzetközi brandek vérzivataros térhódítása után is. Amelyek fejlődnek, és erősebbek, mint valaha. Amelyeket szeretünk, és amikre büszkék vagyunk. Magyar márkák az Ad:renalinon.


A RUDI

Mi mással kezdhetnénk, mint Magyarország kedvenc márkájával, amely kategóriát teremtett és tart fenn már öt évtizede, amelynek márkaneve jelzőből fogalommá vált. Nyeste-Kállay Dániel, a Friesland marketing igazgatója beavat a titokba...

cover_pottyos_opt.jpg

Mi volt a legtöbb, amit a Pöttyösnek köszönhetsz?

A feleségemet.. annak idején mindketten a Heinekennél dolgoztunk. Próbáltam nyomulni, ahogy lehetett, sokat beszélgetünk a kantinban. Egyszer – valami váratlan ötlettől vezérelve - meghívtam gyerekkori nagy kedvencemre, egy Pöttyös Túró Rudira. Aztán egy darabig semmi, majd az egyik reggel az asztalomon találtam egy Pöttyöst. Ő tette oda nekem, a hosszú hónapok fáradtságos udvarlásának elismeréseként. Innen tudtam, hogy már jó nyomon vagyok...

Ezek szerint már ifjúkorodban is Pöttyös rajongó voltál?

Szerintem nem nagyon van olyan gyerek az én korosztályomban, akinek ne lenne erős kötődése a Rudihoz. Szüleim leküldtek a boltba, és a vásárlásért cserébe vehettem magamnak egy Túró Rudit. Akkoriban még csak 3-4 napos szavatossági idővel bírt, és volt egy kis savanykás mellékíze, de akkor is ez volt a nap fénypontja.

Felhasználjátok ezeket az élményeket a kommunikációban?

A Túró Rudi azzal a különlegességgel bír, hogy a szülők és a gyerekek is egyaránt imádják, nem kelt generációs konfliktust. Nem sok márka büszkélkedhet ezzel, amire jól tudunk építeni a kommunikációban is.

2010-ben a Pöttyös lett a legerősebb brand Magyarországon. Maga mögé utasított olyan szupermárkákat, mint az Adidas vagy a Nike. Hogy tudta elérni ezt egy magyar márka?

Úgy, hogy valóban együtt él, fejlődik a fogyasztójával. Tíz évvel ezelőtt a márkának még egy kicsit gyerekes imidzse volt. Aztán kiköltözött a Sziget Fesztiválra, ami akkoriban merész lépésnek számított. Megtörtént a mentális váltás, és azok a fiatalok, akik a Szigeten találkoztak vele, más módon váltak elkötelezetté a márka iránt, mint azelőtt. Nyilván közben sokat változott a kommunikáció is, elkezdtünk progresszívabb dolgokat csinálni, erős lett a közösségi média-jelenlétünk. Ez meglátszik a fogyasztási statisztikákon. Amellett, hogy a Túró Rudi hihetetlen népszerű a gyerekek között, kiugró a 30-39 éves korosztályban is. És itt vannak a tinédzserek, ahol a népszerűségünk talán kicsit alacsonyabb a korcsoportból eredő sajátosságok miatt, viszont amikor már kilépnek a lázadó korosztályból, esetleg családot alapítanak, egyértelműen megnövekszik a Rudi iránti keresletük.

_D6M4914_opt.jpg

Bizonyos termékek nagyon függnek attól a kulturális közegtől, amiben megszülettek. Hogy látod, a Szovjetunióból érkezett Túró Rudi miért tudott ilyen jól megtelepedni Magyarországon?

Szerintem a Túró Rudi édes túró alapú ízvilága a magyaroknak egyáltalán nem volt újdonság. A túrós palacsinta, ami kicsit olyan, mint a Túró Rudi belseje, a magyar konyha már régóta népszerű édessége. Nyugat-Európában ez teljesen ismeretlen, mert ott a túró mindig a friss sajthoz közeli termék formájában él az emberek tudatában. Valószínűleg számukra az édes sajt gondolata épp annyira „népszerű” lehet, mint nálunk néhány évvel ezelőtt a chillis csokoládé.

Válhat egyszer exportcikk a Pöttyösből?

Romániába már exportáljuk „Dots” néven, igaz, ott is elsősorban a magyarok fogyasztják, így nagy csoda nem történt. Itthon azért ennyire elfogadott az íze, mert kora gyerekkorunktól ismerjük. Nyugaton sokkal édesebb ízvilághoz vannak szokva, mint a Rudi fanyarabb és ezért természetesebb íze. Nagyon sok befektetésbe kerülne, hogy ezt a ízkultúrát megváltoztassuk, de nincs is rá feltétlenül szükség. A Pöttyös így szép, magyar, a mienk, tiszta Hungaricum.

Tényleg: miért Pöttyös?

A pöttyök még jóval a rendszerváltás előtt kerültek rá, de Pöttyös névre valójában csak 1998-ban keresztelték át. Persze ha ma megkérdeznél az utcán valakit, azt mondaná, hogy 20-25 éve ilyen a csomagolás, de valójában nem. Régen  „Túró Rudi” névre hallgatott, csak a vásárlók hívták „Pöttyösnek”, hiszen régóta a pöttyök jelentették a csomagolás legfontosabb megkülönböztető jegyeit. A csomagolást aztán átalakítottuk, hogy még jobban megfeleljen annak a képnek, ami a fogyasztók fejében már régen megszületett.

_D6M4890_opt.jpg


Amikor ezt megtettétek, lehetett már látni, mennyi kreatív lehetőség rejlik a pöttyökben?

Igen, érezhető volt, hogy fantasztikusan jó lesz, mert már régen nem csak a termékről szólt a kommunikáció. Az emberek büszkék voltak rá, hogy van magyar termék, amit mindenki egyformán szeret. Minden marketingesnek az az álma, hogy a márka több legyen a mögötte álló terméknél. Az emberek olyan szeretettel és áhítattal beszéltek a Túró Rudiról, hogy ez nyilvánvalóvá vált. Ez a márka nagyon közel állt hozzájuk. A pötty amúgy is nagyon erős vizuális elem, a brand legfontosabb megkülönböztető jegye.

Hogyan változott a rendezvény-marketing szerepe a közösségépítés területén?

A fesztiválozás a Pöttyösnek hihetetlen sikereket hozott. A mai napig részt veszünk minden nyáron négy hétvégén a Gyerekszigeten, ahol Pöttyös Kapitány hajója a családoknak nagy élményt jelent. Ötvenezer feletti látogatószámokat érünk el, rengeteg mosolyt és nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk. Az event-marketing ennek ellenére mára már csak kisebb formában maradt meg. Kivonultunk a Szigetről, amelynek fő oka az egyre dráguló jelenlét. Másrészt a Sziget látogatói is sokat változtak az utóbbi években, így nem feltétlenül éri már meg számunkra egy külföldi többségű közönség előtt hazai márkával jelen lenni. A tevékenységünk nagy része innen áttevődött a közösségi médiára, ahol hasonlóan közvetlen márkakapcsolatot tudunk kialakítani, miközben sokkal nagyobb bázist tudunk vele elérni azonnal.

A közösségi médiában az alacsony költések ellenére a Fészbukker.hu versenyén a Pöttyös lett az év Facebook márkája, megismételve azt a sikert, amit a hagyományos márkák között két évvel korábban már elért.

Nincs nagy titok, de tényleg jó tartalmat teszünk az oldal mögé. Míg a legtöbb márka Facebook oldalán máshol már létező tartalmat oszt meg újra, mi eredeti tartalmat generálunk. A Fan Clubunk tagjainak növekedése nagyrészt nem vásárolt forgalomra épült. Bár volt ilyen is, és ez szükséges természetesen, de leginkább a lájkolás és megosztás által létrejött közösségről van szó, amiben barátoknak és rokonoknak ajánlották a látogatóink az oldalakat.

Hogyan lehet folyamatosan megújuló tartalmat létrehozni egyetlen termékcsoportból?

Ha egy márka attól lesz nagy, hogy része a fogyasztók mindennapi életének, akkor adja magát a tartalom is. Ebbe belefér, hogy a Túró Rudi elutazik Londonba, és valamelyik vásárlónk lefotózza, amint a Tower Bridge-nél ácsorog, máskor meg akár Velencében találkozhatunk vele. Kimeríthetetlen tárháza a jópofa ötleteknek. Máskor beszélhetünk a gyártásról, az újdonságokról, de a hihetetlenül gazdag történetünkből is rengeteg információ áll rendelkezésre, amit szintén meg tudunk osztani. És persze reagálunk arra is, ami manapság történik. A kerékpározás pl. egyre népszerűbb. Hat évvel ezelőtt készült az első Pöttyös bicikli, és elképesztő mennyiségű megkeresést kaptunk, hogyan lehetne hozzájutni. Idén ezért összefogtunk a Csepellel, létrehoztunk egy kerékpártervező alkalmazást. Ezen Pöttyös kerékpárt lehet tervezni, amit meg lehet nyerni, vagy a Csepeltől meg is lehet vásárolni.

DSC_3689_opt.jpg

A közösségi média sikerességének néha nagy ára is lehet. Facebook katasztrófák?

Elkerültük és remélhetőleg el is fogjuk kerülni. Kedvelt, szeretett márkáról van szó, amelynek nincs rejtegetnivalója. Megadjuk az esélyt rá, hogy a rajongók szabadon véleményt nyilvánítsanak róla. Jó példa erre a Pöttyös.hu-n a régi fórum, amikor még nem volt közösségi média. Néha előfordultak negatív hozzászólások, azokat is közzétettük, nem moderáltuk ki soha. Ha hibáztunk, pl. a nyeremények eljuttatásával, a fórum közönsége előtt kértünk bocsánatot. Ez nagyon jó hatással volt a márka megítélésére. Így az is megtörtént, hogy amikor egy kifejezetten durva hangvételű kommentet írt valaki a fórumon, a többi fogyasztó a védelmünkre kelt a negatív kommentelővel szemben. Annál nagyobb elismerést, mint amikor a fogyasztók védik a a márka becsületét, elképzelni sem lehet...

A Facebookon a legnagyobb aktivitást a lehetséges ízekre kérdező posztottokkal értétek el. A Pöttyös barátait bevonjátok a termékfejlesztésbe, vagy pusztán kommunikációs eszközről van szó?

Amellett, hogy kimeríthetetlen forrását adta a viccesebbnél viccesebb megoldásoknak, legyen ez kolbászos, juhtúrós vagy kapros-mákos, és rengeteg agyament megoldás született, azért érkezett sok-sok értékelhető és fontos ötlet is. Ezeket amikor csak tudjuk, kipróbáljuk. Most került piacra pl. a banános íz, és a termék csomagolásának designjáról a fogyasztók dönthettek. Mindez hozzájárul a márka értékéhez, mert az mindenkit jó érzéssel tölt el, ha az ő személyes javaslatai valósulnak meg.

Azért még mindig a keserű csokis natúr Pöttyös az abszolút kedvenc.

Abszolút. Ez az alap, a fogyasztás erre épül. Emellett persze mindenki kipróbálja az új ízeket is. Ha bejön egy új íz, azt egy ideig keresik, szeretik. Aztán ha elfárad, behozunk egy még újabbat. A magyar fogyasztó szeret kísérletezni, kedveli az újdonságokat.

A Guru is egy kísérlet?

Ami egyébként teljesen bejött. Míg a Túró Rudi széles körű ízlést elégít ki, a Guru egy igazán kényeztető finomság. Az összetevői szintjén hasonlít a Túró Rudira, de ízvilágában teljesen más. Ebben a szegmensben a Guru piaci részesedése megegyezik az egyik legnagyobb, Magyarországon is kapható szeletes csokoládé piaci részesedésével. Azt gondolom, hogy már ez a tény önmagáért beszél.

DSC_3702_opt.jpg

A közösségi médián kívül hol láthatjuk a Pöttyös reklámjait?

Elsősorban a televízióban. Ha gyorsan, hatékonyan akarunk széles körben eljuttatni üzeneteket, ez azt hiszem, még megkerülhetetlen. Emellett outdoor médiát használunk nagyobb mennyiségben. De összességében két éve egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a közösségi médiára, ami azért is jó, mert itt elsősorban a tartalomért fizetünk, nem a közzétételért.  A jövő – ahogy az már Amerikában most is jól látszik – az új médiáé lesz, ez nem kérdés.

A Pöttyös Magyarország kedvenc márkája: érzed ennek a súlyát?

Hát persze, nézd meg, hogyan őszülök. (Nevet). Amikor 2010-ben a Pöttyös Magyarország legerősebb márkája lett, és a fogyasztók is "Love Brand"-ként emlegetik a márkát, joggal kérdeztük magunktól: hova tovább, hova fentebb? Ezt már szinten tartani is óriási kihívás. És elképesztő felelősség.

Fiatalít vagy inkább öregszel tőle?

Egyértelműen fiatalít. Muszáj. A Pöttyös márkának a mindenkori 20-25 pluszos fő kommunikációs csoportot kell megszólítani, őket kell a márkához csatolni. Az én korosztályomnál már régen kialakult az érzelmi kötődés a márka iránt, amit persze fent kell tartani, de marketingszempontból a fő közönségünk egyértelműen a fiatalok.

Mi lenne, ha nem lenne a Pöttyös?

A Lego. Felnőtt fejjel is hihetetlen Lego-mániás vagyok. Az a rajongói klub, ami a Facebookon fent van Lego témában, az a tartalom, amit a fogyasztók hozzá generáltak, egyszerűen elképesztő. Olyan, mint a Rudi: azért olyan sikeres, mert nemzedékek sorához szól. És persze, valahol az is pöttyös...

© Havasi Raymond – Pölcz Róbert


5 komment

– 2012-11-28 – Címkék: profile Heineken Gösser Soproni Tóth Hergely Strongbow – írta: ad-renalin

Digitális rocksztár Magyarországon

2012-11-28 – Címkék: profile Heineken Gösser Soproni Tóth Hergely Strongbow



Mindent tud a sörről, a sörpiacokról, a legfontosabb bulihelyekről és egy kicsit arról is, merre halad a világ. Ifjú felesége van, mellette két rosszcsont labradorja, és tagja a Heineken Digital Rockstar Network-nek. Egy laza figura, aki százmilliókról dönt. Ezekről, az iparágat érintő kihívásokról meg a technológiai fejlődésről beszélgettünk Tóth Gergellyel, a Heineken Hungária stratégiai kommunikációs menedzserével.

6-121115 Tóth Gergő.jpg

Milyen sört iszol?
Az a hangulatomtól függ, de nehéz lenne letagadni, hogy a szívem a Soproniért dobog. Attól sem tudok elvonatkoztatni, hogy ismerem azokat az embereket, akik ezt a sört főzik. Együtt dolgoztam velük, így a Soproni egy kicsit az én gyermekem is. Nagy hátránnyal indult a versenytársak mögött, de mostanra megfordult a helyzet. A Soproni ma piacvezető. Tudom, milyen szigorú minőségi szabályok szerint készül, tudom, milyen magas követelményeknek kell megfelelni a gyártástól a csapolásig. 


Igaz, hogy akadt olyan hely, ahol minőségi problémák miatt leszereltétek a Soproni sörcsapokat?
Cannes-ban ezüst oroszlánt nyertünk a kampányunkkal, amelyben megmutattuk, nem elég a sörrel a gyártás során törődni, hanem figyelemmel kell kísérni az útját a fogyasztóig. A vendéglátósokat pedig megtanítottuk arra, milyen fontos a rendszerek karbantartása és a csapolás tisztasága. És igen: ahol nem feleltek meg a higiéniai elvárásoknak, egyszerűen leszereltük a sörcsapokat. Sopronit ma csak olyan helyen találsz, ahol tiszta és jó minőségű.


Hogyan mondanád el egy gyereknek, hogy mivel foglalkozol?
Egy gyermeknek biztosan nem tudnám elmagyarázni, azért megpróbálom összefoglalni: az összes márkára minden média-aktivitás koordinálása, a stratégia szintjén. Ide tartozik, milyen ügynökséggel dolgozunk, mennyit költünk médiára és milyen eszközöket használunk egy-egy kampányon belül. Természetesen ezt a munkát a brand managerekkel együtt végzem. Például ha a Heineken márka vezetője odajön hozzám, hogy szükségük lenne megjelenésekre az új James Bond kampány kapcsán, közösen kitaláljuk, hogy milyen eszközökkel és stratégiával tudnánk elérni a marketingtervben kitűzött célokat.
A másik megbízatásom ugyanezt megvizsgálni a digitális média szempontjából is, azzal a különbséggel, hogy ezen a területen hozzám tartozik az adott elképzelés megvalósítása is. Két munkatársam segít ezekben a feladatokban, ők hajtják végre az egyes kampányok során a digitális megjelenések kivitelezését, mint például egy Facebook oldal menedzselését. Végül, hozzám tartozik a teljes vállalati kommunikáció is.

39-121115 Tóth Gergő - Version 2.jpg


Ezek szerint házon belül oldjátok meg a Facebook oldalak adminisztrációját?
Nem, szinte minden részterületre külön ügynökségünk van, akikkel nagyon szorosan együttműködünk.
A Facebookot egyébként nagyon fontos platformnak tartjuk. A Soproni márkának ott 214 000 rajongója van, a Heineken esetében százezres nagyságrendű magyar közönséggel számolhatunk, emellett a nem túl régen elindított Strongbow márka rajongótábora is szépen növekszik. Mindent összevetve négy-ötszázezres rajongói bázisról beszélhetünk, ami Magyarországon kiemelkedő teljesítmény. Bár természetesen mindezt a 18 év feletti korcsoportban értük el, a Soproni márka magyar viszonylatban így is az öt legjelentősebb oldal közé tartozik.  Mindezekből következik, hogy a Facebook aktivitásokat nagy figyelemmel kísérjük, szinte minden posztot leellenőrzünk, mennyire tetszett az embereknek, mekkora volt az engagement rate, menyire tudtuk bevonni a fogyasztókat a kommunikációba.


Nagyon aktívak vagytok a Facebookon, viszont más internetes platformon kevésbé. Mi ennek az oka?
Sajnos Magyarországon még nem tartunk ott, hogy szükség legyen 6-8 csatornára, különösen olyan márka esetében, mint a Soproni. Más márkáknál, mint például a Heineken vagy a Strongbow gondolkoztunk már azon, talán érdemes lenne olyan új médiumokat bevonni, mint a Pinterest vagy az Instagram. Jelenleg, ahogy a televíziók esetében, úgy digitálisan is csak 2-3 csatorna igazán jelentős: a márkasite mellett a Facebook és a Youtube, talán még a Foursquare, de már az is különlegesnek számít.


Úgy tűnik, a kisujjadban van a média. Erre születtél?
Egyáltalán nem. Márka-oldalról jöttem (Soproni, Nestlé), de már évek óta foglalkozom a médiával. Részt veszek a kiemelt médiapartnerekkel történő tárgyalásokon, mint az RTL, TV2 vagy a Google. Ezek során sok mindent megtanultam, sokat fejlődtem, másrészt mind inkább kialakult annak igénye, hogy ezzel a területtel valaki kiemelten foglalkozzon. A marketing budget nagyobb része média, tehát ha ezt megfelelően költjük el, akár az interneten is, jelentősen növelhetjük a márka kommunikáció hatékonyságát.


Akkor egy idevágó aktuális kérdés: mennyire hatékony még a mai internetes világban egy márkasite?
Olyan, mint egy internetes névjegy. Fontos, hogy létezzen, meglegyenek rajta a szükséges tartalmak, de inkább csak telefonkönyvként, útmutatóként használható, az egyéb internetes tartalmaink eléréséhez.


50-121115 Tóth Gergő - Version 2.jpg


Mi a helyzet a bulikkal? A Heineken két nagy rendezvényen is jelen van. Balaton Sound vagy Volt Fesztivál: melyik a kedvenced?


Mindkettő, de ha választani kellene, a Soproni miatt is a VOLT mellett döntenék. Kisebb, meghittebb, és mivel a gyár is Sopronban van, nagyon sok ismerősöm jár oda. Olyan, mint egy jó házibuli.
A Soundot viszont a klub-hangulat miatt kedvelem, ott van mindenki, aki számít. Ahogy egyszer házibuliba, máskor klubba van kedved elmenni a valós életben is, ez a hangulattól függ.


Ha már buliknál tartunk: a Strongbow digital cap-pel ismét kategóriát teremtettetek?
Még nem tudjuk. A Strongbow nemzetközi márka, egyelőre három országban forgalmazzák, az Egyesült Királyságban, Olaszországban és nálunk. Nagy elismerés, hogy a magyar piac és a fogyasztói igények képesek egy ilyen márkát fenntartani. Néhány napja került ki a reklámfilm az internetre, amire nagyon büszkék vagyunk, mert Magyarországon forgatták, tehát magyar helyszínek és magyar arcok jelennek meg benne. Ugyanakkor egy új megközelítést alkalmaztunk a stratégiában, újfajta marketingszemléletet; kell még néhány hónap, hogy lássuk az eredményességét és következtetéseket tudjunk levonni.


A Heineken élen jár a gyümölcsös sörök bevezetésében. Pusztán piaci kényszer, vagy a fogyasztó ízlését próbáljátok befolyásolni?
Magyarországon mi teremtettük meg a gyümölcsös sörök kategóriáját - a Gösserrel. Ez a lépés tudatos döntés eredménye volt. Nem a Sopronival kezdtünk, mert azt akartuk, hogy a gyümölcsös sör prémium kategória legyen. Közben sokat változott a fogyasztók ízlése: míg három-négy éve elutasítóak voltak a citromos sörrel szemben, ma már nyitottak akár egyéb ízekre, mint a meggyesre, narancsosra, grapefuitosra, körtésre, sőt a szilvásra is.


Miért éppen az őszi időszakban vezettétek be az új ízesítéseket?
Télen a barna sört, vagyis a magasabb alkoholtartalmú söröket jobban kedvelték eddig is. Ez a karakter kicsit közelebb áll az ünnepváró, finom illatokkal és ízekkel teli időszakhoz. Ugyanakkor jó volt kitörni az unalmas, mindenki által ismert lager sztereotípiából, bebizonyítani, hogy a sör lehet érdekes és még izgalmasabb, amit érdemes kipróbálni.

58-121115 Tóth Gergő - Version 2.jpg


A Soproni dübörög. Nemrégiben platina Effie-t kaptatok a márkaépítésért. Hova lehet még fejlődni?
A jó hír az, hogy minden márkánk nagyon sikeres: a Heineken a prémium szegmensben megőrizte a vezető pozícióját, a Strongbow-val új piacot nyitottunk meg, a Gösserrel hasonlóképpen a gyümölcsös sörök kategóriájával, ahol a mai napig vezető márka, és ehhez társul még a Soproni sikertörténete. Szomorú tény viszont, hogy az iparág maga nagyon rossz helyzetben van, mert a hazai piacon az utóbbi években elveszítette
a profitabilitását, nem tud elég értéket termelni. Az iparági adó- és járulékterhek olyan mértékben megnövekedtek, hogy elvesztettük régiós versenyképességünket, így nincs lehetőségünk export növekedésre sem. Ez senkinek sem jó: a söriparra rakott adóterhek annyira lecsökkentették a bevételeket, hogy kevesebb adót tudunk fizetni, mint az extra adók bevezetése előtt. Ha a trend így folytatódik, az egész iparág léte veszélybe kerül. 


Ennek ellenére megpróbáltok pozitívak maradni. Honnan jött az ötlet, hogy épp a nemzeti büszkeséget állítsátok a középpontba?
Amikor a nemzeti büszkeséggel kezdtünk el operálni, akár rosszul is elsülhetett volna a dolog. A Száraz Dénes féle reklámfilmet 2009-ben kezdték el vetíteni, mindenki ismeri. Azt azonban kevesen tudják, hogy a mögötte álló stratégián már 2006 óta dolgoztunk, de pontosan a téma érzékenysége miatt nagyon kis lépésekben, nagyon óvatosan haladtunk. Az „Emelem poharam” kampány így igazi csapatmunka lett, amelyben a magam részéről próbáltam maximálisan inspiratív lenni, és támogatni ezt a jó kezdeményezést. Nem akartunk megosztóak lenni, hanem ellenkezőleg: olyan márkává válni, ami összehoz minden magyar embert, hogy arra emeljék poharukat, amire valóban büszkék lehetnek.


Azért a Heineken alapvetően igazi multicég. Van esély közösen gondolkodni a digitális marketing jövőbeni lehetőségiről?
Igen, létezik a cég központjában egy kutatócsoport, amely épp a jövő digitális megjelenéseket kutatja. Úgy hívják, hogy Digital Rockstar Network. 30-40 országban vannak ilyen „digitális rocksztárok”, én vagyok az egyik. Nem jár külön fizetéssel, arra szolgál, hogy megosszuk egymással az újdonságokat, inspiráljuk egymást, minél újabb és jobb megoldásokat dolgozzunk ki, elsősorban a Heineken részére. Az eredménye főleg a márka YouTube aktivitásain látszik, ahol több tízmilliós letöltésű filmeket tudtunk készíteni. Időnként személyesen is találkozunk, legutóbb például az Egyesült Államokban jártunk a South by Southwest fesztiválon.Fantasztikus, ahogy pozitívan befolyásoljuk egymás gondolkodását, kihívásokat állítunk fel egymás felé, miközben eltűnnek a határok. Nagyon személyes kapcsolat alakult ki közöttünk, a brazil kollégával talán szorosabb a viszonyom, mint valakivel a szomszéd irodából.

70-121115 Tóth Gergő - Version 2.jpg


Akkor kézenfekvő a kérdés: szerinted merre tart a digitális világ?
A Facebook létezni fog, de nyilván sok újdonság is lesz mellette. Az FMCG cégeket az üzleti modell szintjéig változtatja meg a digitális technológia. Lehet, hogy tíz év múlva otthon fogjuk 3D-ben kinyomtatni a sört. Minden fontosat tudnak majd rólunk. Pl. ha bemegyünk valahová, a rendszer felismer, és már automatikusan hozzák a Heinekent, sőt, talán már ki is lesz fizetve. Még az olyan komoly hagyományokkal rendelkező cégeket is, mint mi vagyunk, gyökeresen át fogják alakítani az új lehetőségek. Nagy kérdés, hogy ötven év múlva hol fogunk tartani a biotechnikában. Hol ér véget majd az ember, és hol kezdődik a gép.


Te személy szerint mennyire függsz ettől a világtól?
Nem vagyok geek, de mindig is érdekelt a digitális világ és hatása a mindennapokra. Megértettem, hogy eljött az idő, amikor a technológia radikálisan megváltoztatja az életünket, gyökeresebben, mint eddig. Folyamatosan tanulnunk kell, és aztán egy ponton mindezt beépíteni a marketingbe, hogy amikor szükséges, akár márkastratégiát építhessünk rá.


El tudod-e képzelni, hogy egyszer a jövőben a marketinget gépek vegyék át?
Egy márkát az emberek éltetnek és visznek előre. Fontos, hogy az emberek valós személyekkel legyenek kapcsolatban. A technológia mögött szerintem azért mindig ott marad az ember. 


Ennyi munka mellett marad időd egyáltalán a civil életre? Láttuk a jófej kutyáidat, velük mennyit vagy együtt?
Sajnos sokkal kevesebbet, mint szeretném, pedig Scrambli és Vackor, a két labrador abszolút megérdemelnék. Mivel hétközben általában teljesen elfoglalt vagyok, a hétvége az övék, akkor négyesben elmegyünk valahová, ahol egész nap sétálhatunk. Keresünk olyan túra-útvonalakat, ahol még nem jártunk, aztán nekiindulunk.
Az elején általában nagyon lelkesek, aztán ez kicsit alábbhagy, de azért jönnek velünk.


Végül az obligát kérdésünk: Hol szeretnél élni az időben, ha nem itt lennél?
Azt hiszem, az internet kezdeteinél, valahol Dél-Kaliforniában. Az igazi hőskorban, ahol minden elindult. Olyan dolgokat lehetett akkor csinálni, amelyekből később a nagy változások eredtek. Szerencsére bizonyos szempontból ma is hasonló dolgoknak vagyunk tanúi.

©Bodó András – Havasi Raymond 2012
ADrenalin


1 komment

– 2012-08-06 – Címkék: profile rekavago – írta: ad-renalin

Tökéletlen szépség

2012-08-06 – Címkék: profile rekavago



Mi a közös Liptai Claudiában, Mihalik Enikőben,  Zsédában, Oroszlán Szonjánban, Gubás Gabiban és Horváth Évában?  Mindegyiküknek van rekavago cipője.  A tervezőnő fiatal kora ellenére máris saját márkával rendelkezik, hírességek hordják a cipőit, melyeket akár egyedileg, méretre készít. Milyen a tökéletes cipő? Erről is beszélgettünk Vágó Rékával, a legtrendibb magyar cipőtervezővel.

 VR_030.jpg

A lábadon lévő cipőt is te tervezted?

Természetesen, a legritkább esetben van rajtam más. Épp most lesz érettségi találkozónk… Emlékszem, amikor érettségiztem, mennyire kerestem egy olyan cipőt, ami tetszik és jól is áll. Persze akkor még nem gondoltam, hogy valaha cipőtervező leszek, de most úgy tűnik végleg megszabadultam ettől a nyűgtől: ha új cipőre van szükségem, elkészítem magamnak.

Szexi, erős, önálló nőknek tervezel cipőket. Te is ilyen vagy?

Minden cipőmet kipróbálom, tesztelem, ha nem kényelmes, akkor áttervezem. Tervezéskor az élményeimből, a saját személyiségemből indulok ki, benne van minden tapasztalatom, ezért rekavago a márka neve. Hasonlónak érzem ezt Donna Karan munkáihoz: egy határozott, karakteres nő áll a márka mögött, az ettől hiteles. Így vagyok ezzel én is. Emiatt könnyebb azonosulni a márka imidzsével és ettől lesznek vonzóak a termékek.

Hogyan alakult ki a kapcsolatod a celebekkel?

Egyeseket én kérek fel, hogy hordják a cipőimet, de arra is akad példa, hogy ők vagy a menedzserük keres meg. Zsédának például 3 éve egy koncertre terveztem cipőket, aztán jó kapcsolat alakult ki közöttünk, így a mai napig készítek neki cipőket.

Előfordult már, hogy valaki Zséda lábán látott egy cipőt és olyat szeretett volna?

Igen, jöttek a magazinnal a kezükben. Büszke vagyok arra, hogy hírességek hordják a cipőimet. Ugyanakkor gondosan megválogatom, hogy kikkel dolgozom együtt, mivel a márka imázsával nem egyeztethető össze mindenki…


VR_026.jpg

 Mi inspirál a tervezésnél?

Megpróbálok nyitottan gondolkodni, hiszen ami nekem tetszik, az nem feltétlenül áll jól mindenkinek. Figyelek a vásárlóim visszajelzéseire, ha kedvelnek valamilyen megoldást, akkor beépítem a modelljeimbe, persze egyeztetve a saját világommal. Emellett természetesen figyelemmel kísérem az aktuális irányzatokat, így lesz a végeredmény kerek egész.


Ezek szerint trendfüggő vagy?

A designerek munkájának mindig lényeges eleme az újdonságok naprakész ismerete és kipróbálása. Más kérdés, hogy ezekből mennyit építek bele a munkáimba. A számítógépen tervezett tárgyakat újabban egyszerűen kinyomtatják. Például Zaha Hadid hasonlóan készült munkái érezhetően hatottak a mai dizájnra, amit izgalmasnak tartok, mert egy ilyen koncepció az általam alkalmazott technikákat is megváltoztatja.  Szeretek mindent kipróbálni, de magamban mindig külön választom a dizájnert és a brandet. Vágó Réka dizájner kísérletezhet, míg a rekavago márka imázsának bizonyos dolgok nem felelnek meg. Dizájnerként bármit csinálhatok, de a márkaépítésnek szigorú szabályai vannak, amelyeket minden körülmények között be kell tartani. Így előfordulhat, hogy amit dizájnerként tervezek, nem lesz feltétlenül a márka része.


Mitől különlegesek még a munkáid?

Azért dolgozok szívesen a bőrrel, mert természetes hibák vannak benne: bögölycsípés volt az állaton, ostorcsapás, növekedési ráncok, amelyek a kikészített bőrön is megjelennek. Az ilyen anyaghibákat a cipőknél nem lehet felhasználni, de a kiegészítők és a táskák ezektől a tökéletlenségektől lesznek szépek, és egyediek. Szeretem ezeket az apró tökéletlenségeket beépíteni a munkáimba, hiszen ha a végeredmény nem túl szabályos, szemmel látható és érezhető, hogy emberi kéz csinálta. Aztán lehet egy termék különleges a felhasznált anyagoktól is: készítettem már cipőt rájabőrből, 14 karátos fehér arannyal és gyémántokkal díszítve. Izgalmas feladat volt, remélem, lesz még hasonló.

VR_022.jpg

Csak egyedi cipőket tervezel?

A márka elindulásakor ez volt a fő profil. Csak egyedi cipőket készítettem, majd hamar kiderült, hogy arra is szükség van, hogy azonnal elvihető termékeim is legyenek. Így mostanra vannak kis szériában gyártott cipőim is. Előfordul, hogy olyan modell születik, amelyet ügyfeleim ihlettek, olyan nők, aki inspirálóan hatnak rám, ahogy viselik a cipőimet, kiegészítőimet. Ők az én múzsáim.


Luxus iparágban dolgozol. Mennyire érint a válság?

A divat világával ellentétben a kiegészítők piacát nem annyira érintette a válság, ahol továbbra is szívesen megfizetik a jobb minőségű, a tartósabb terméket. Egy minőségi táska időnként többet ér pár év múlva, mint új korában. A ruha márkák esetében már érezhetőbb volt a visszaesés ebben a kategóriában, amelynek az egyik oka egyébként, hogy a gyakori hízás és fogyókúrázás miatt a nők méretei folyton változnak. Erre egy drága ruhatárat építeni nem mindig éri meg. Egy cipőnél vagy kiegészítőnél azonban nem fenyeget ez a veszély –megéri befektetni.

Tervezed-e a kínálatod bővítését?

A cipők a mindenem, de a kiegészítőkkel, táskákkal, ékszerekkel még tökéletesebb lesz az összhatás. Emellett régóta tervezem a férfi kollekció elindítását, mert van rá igény. A honlapomat már ennek tudatában készítettem el.

Szeretnénk a nemzetközi piac felé nyitni. Eddig a vállalkozás 100% saját finanszírozású volt, de a külföldi terjeszkedéshez szükségünk lesz külső források bevonására is. Jelenleg az a legfontosabb célom, hogy befektetőt találjak, akinek a segítségével külföldön is ismertté tudjuk tenni a márkát.

Dolgoztál külföldön?

Finnországról személyes tapasztalatokkal rendelkezem. Amikor Helsinkiben jártam azt tapasztaltam, hogy a jó dizájn beépül a mindennapokba. Egy egyetemi előadás után az előadó például olyan sorozatgyártott bögréből itta a kávéját, amilyet korábban az órán mutatott be. Itthon más a helyzet, megtervezünk valamit, amit aztán gyakran az asztalfiókban marad. Pedig kitűnő tervezőink vannak, a MOME-n is színvonalas oktatás folyik.


VR_027.jpg

Most nyílt meg az első üzleted…

Idáig multi label store-okban jelentek meg a termékeim, több dizájnerrel közösen, ez az első olyan márkabolt, ahol kizárólag saját terméket lehet kapni. A bolt már nyitva van a Szent István parkban, de a hivatalos nyitó buli majd nyár végén-ősszel lesz.


Egy kis marketing. Mennyire vagy aktív a szociális médiában?

A kezdetektől törekszünk arra, hogy minél több csatornán legyünk jelen. A blogom indult el először, viszonylag hamar elkezdtünk tweetelni, aztán elindítottuk a Facebook oldalt is. Olyan digitális felületeket választunk, ahol a vásárlók találkozhatnak a termékeinkkel, majd rögtön meg is tudják vásárolni a webshopban, mert erre igény van. A külföldi vásárlók miatt a csatornáink gyakran kétnyelvűek.

Mindenütt ugyanannyiba kerülnek a modelljeid?

Figyelünk rá, hogy a különböző értékesítési csatornákban alapvetően egységesek legyen az árak, persze mindegyik értékesítési módnak a sajátosságait szem előtt tartva. Vannak olyan időszakok, amikor például on-line olcsóbban lehet egy-egy terméket megvenni, vagy kollekcióváltásnál a kifutó kollekció darabjai olcsóbbak.


VR_029.jpg

Használod a szóbeszéd marketinget?

Abszolút. Szerencsére kiterjedt a baráti köröm, akiknek ebből a szempontból is sokat köszönhetek. Ettől függetlenül is, ha jó terméket készítek, ajánlják egymásnak az emberek, így jönnek újabb vásárlóim. Gyakran megtörténik, hogy valaki azzal keres meg: a barátnőm az esküvőjén hajnalig táncolt a rekavago cipőjében, én is ilyet szeretnék.


Mennyire kommunikálsz tudatosan?

Azokat az eszközöket használom, amelyek a rendelkezésemre állnak. Ahogy a márka tükrözi a személyiségemet, ugyanúgy a kommunikációs eszközeim megválogatásánál is törekszem arra, hogy a saját habitusomnak megfelelő csatornákon, minél szélesebb körben érjenek el a vásárlók.

Újabban pólókat is tervezel. Nem csökkented ezzel a márkád presztízsét?

A Shoe-shirt pólókkal, amelyeket Rideg Natali ETUA márkájával közösen készítettünk, egy olyan rekavago termék lett elérhető, amit a fiatalabb generáció is meg tud fizetni, akik egyébként sem vásárolnák meg a magas sarkú cipőimet. De a világukat megismeri, hiszen gyakorlatilag a cipőterveim kerültek a pólókra.

VR_025.jpg

Létezik tökéletes cipő?

Folyamatban van a doktori fokozatom megszerzése, ahol épp a tökéletes cipő lesz a témám. Szakmai szemmel nézve persze olyan, hogy tökéletes cipő nem létezik. A cipő olyan viselet, amely körül öleli a lábat, aztán formálja vagy akár deformálja azt. Én azzal foglalkozom a témámban, hogy hogyan lehet olyan cipőt készíteni, amellyel a lehető legkevesebb kárt okozzuk, miközben az kényelmes, praktikus és szép is egyben. A kérdést bonyolítja, hogy én eltérő szemszögből vizsgálom a cipőt, mint az, aki hordja, hiszen mindenkinek mást jelent a kényelmes, ezért más a „tökéletes”. A doktori értekezést egyébként egy kollekcióval kell kiegészíteni, hogy az érveimet kézzel fogható módon alá tudjam támasztani – úgy hogy a neheze most következik.


Szólj hozzá!

– 2012-05-02 – Címkék: porsche audi sándor skoda seat hungária vérten profile wv – írta: ad-renalin

Diplomatából kommunikátor

2012-05-02 – Címkék: porsche audi sándor skoda seat hungária vérten profile wv



A legnagyobb hazai autóimportőr, a Porsche Hungaria hat márkájának kommunikációjáért felel dr. Vérten Sándor, aki diplomatából lett a márkacsoport első számú kommunkátora. Vele beszélgettünk autóról, válságról, Facebookról – és persze a fociról is. 

 
 
Az autóeladások a tíz évvel ezelőtti szinten mozognak. Hozzászoktak a válsághoz, vagy át lehet lendülni ezen?
Mostanra az egyéni vásárlók eltűntek, márkától függően 70-80 százalékban flottavásárlások vannak. Ez már harmadik éve így van, most már azért elértük, hogy az előző évhez képest a szinten tartás lehetséges. De amíg nem áll talpra a hitelezés, és az emberek pénztárcája nem konszolidálódik, nem lesz változás. Ennek megfelelően terveztünk 2012-re, de még 2013 is elég óvatos lesz.
 
A dealerek száma is csökkent. Ez az a tisztulási folyamat, amiről már régóta szó esik?
Igen, aki nem tudta átvészelni a negyven-ötven százalékos autópiaci visszaesést, az be kellett, hogy zárjon.  Nálunk ez csak tíz százalék volt, szerencsére kevesebb mint azoknál, akik 2-3 millió forintos autókat árultak. Néhány márkánál rengetegen vettek 0%-os hitellel 10 évre autót, aztán bedőltek, amikor jött a válság. Ha pedig az ember sem magán- sem flottás célra nem tud eladni autót, akkor be kell, hogy zárjon. De úgy tűnik, a mostani 7-800 kereskedés már valószínűleg megmarad.
 
A Porsche Hungaria tudott segíteni a saját márkakereskedőin?
Nem csak tudtunk, kellett is, hogy segítsünk.  Nekünk az volt a filozófiánk, hogyha tétlenül végignézzük, ahogy a kereskedések megharcolnak az életben maradásért, akkor olyan helyekről tűnhetünk el, ahová később nagyon nehéz lesz visszamenni.  A tendereknél például az országos lefedettség előfeltétel – bár a válsággal az építkezés is olcsóbb lett, de felfuttatni egy komplett kereskedést töbszázmillió forint, és erre most nincs forrás, az biztos. Így létszámcsökkentéssel és jelentős marketingköltség-csökkentéssel takarítottuk meg azt a pénzt, amelyet a márkakereskedésekhez kellett átirányítani azért, hogy túléljék a válságot.
 
Más márkáknál is hasonló történhetett?
A nagyobbaknál így kellett, hogy működjön. Mi, mint importőr átvállaltunk olyan költségeket, amelyeket addig a kereskedőknek kellett állniuk. 
 
Kommunikációs szempontból a költségcsökkentés a költés összetételének változását is magával hozta? Keresnek új csatornákat?
Nyilván nem lehet fűnyíró-szerűen lecsökkenteni a költségeket, de ha nincs egyéni vásárló, akkor olyan reklámra nem fogok költeni. A televízió volt a legnagyobb tétel, ezt jelentősen visszafogtuk, helyette az online oldalt erősítettük. Az SEO-ra koncentráltunk, az olyan vásárlókra, akik már eleve azért keresgélnek, mert autót szeretnének venni. Amúgy is nyílik az online piac – például, ha a közösségi mediát nézzük, kiegészítőként költeni kell arra is valamennyit, hogy megtaláljanak, akik ott keresnek minket. 
 
Milyen online stratégiát választottak? 
Mostanában nem indítunk full ATL-BTL kampányt, a sajtótájékoztatót helyben szervezzük, nem pedig egy többmilliós költségű autókiállításon. Minden márkának megvan a saját microsite-ja: így, ha valaki beüti, hogy „családi autó”, nem a SEAT oldalára kerül, ahol keresgélnie kell, hanem egy microsite-on célzottan a SEAT Alhambra aloldalát találja meg először. Ez sokkal költséghatékonyabb, mint egy nagy szórású kampány.
 
Meggyőződtek ennek a stratégiának a létjogosultságáról? 
Persze, hiszen rögtön kiderül, egy ilyen kampány után mennyi autót tudunk eladni. A Volkswagen Amarok Falka néven futó kampány például kifejezetten a Facebook-ra épült, minél több ismerősöd nézte meg az oldalt, annál több kedvezményt tudott kapni a vásárló. Rávettük, hogy kíváncsi embereket hozzon oda – a tizenpárezres látogatottság után pedig eladtak 35 Amarokot, ami ugye 6-8 milliónál kezdődik.
 
Ennél a márkánál ez volt az egyetlen eszköz?
Igen, ez a launch – mellette persze voltak nagyon targetált hirdetések, vadászoknak, polgármestereknek, élelmiszer- és borász szaklapokban. 
 
 
A különféle márkák eltérően működnek a Facebookon?
A Skoda egy érdekes példa: öreges autóként él a fiatalok fejében. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy bloggercsapattal elkészíttetjük  a Stipistop Skoda blogot és a márka Facebook-oldalát. Ez nem egy szokásos márkahonlap, hanem lazább, kötetlenebb tartalom – a fiatalabbakat azzal hozzuk közelebb a márkához, ha a honlap a Skoda érdekességeiről, pl. az ausztrál Skoda-villamosról, és nem az Octavia-modellekről szól. A Volkswagen Facebook-oldala, a márkaismertséget is erősíti – aki ilyet vesz, általában márkahű és visszatérő vevő. A SEAT korosztálya a 25-44 éves csoport, egyértelmű volt, hogy ennek a márkának viszont kell Facebook-oldal, és az Audi is létrehozta saját oldalát. 
 
A közösségi média tud lojalitást építeni? 
A Facebook-on nehéz kezelni azokat a komplex igényeket, amik egy autóvásárlásnál jelentkeznek: egyrészt az ott megtalálható korcsoport
 még nem feltétlen vesz magának autót, másrészt az igényeket, a pénzügyi háttér részleteit, valamint a személyes tanácsokat inkább a márkakereskedő jelentheti a potenciális vásárlónak. Az autót mindig ki kell próbálni, bele kell ülni, ezért az eladása személyes sales-történet. De arra, hogy a márka hátterét és minél több információt megoszthassuk minden szélesebb körrel, a Facebook nagyon jó.
  
Fontos a kommunikációban, hogy a korábbi vevők mindig meg legyenek szólítva?
A márkaszervízbe megpróbáljuk visszacsábítani a fogyasztókat, ez volt a Szervíz4+ akció, amivel a 4 évnél idősebb autók vásárlóit céloztuk meg. Ha pedig visszajön, ott már találkozik kereskedővel, magazinnal, és ezután nagyobb valószínűséggel cseréli le ugyanolyan márkára az autóját. Ebben a kereskedőnek van a legnagyobb szerepe és felelőssége: az ő feladata célba juttatni a legfőbb üzenetet, hogy ennyi pénzért ezt a minőséget máshol nem kapja meg. 
 
Ezek szerint jó a márkacsoport termékeinek ár-érték aránya?
Régen valóban ezt hangsúlyoztuk, ma inkább azt mondjuk, a pénzéért nemcsak megbízható minőséget, hanem egy teljes rendszert kap. Ha bemegy a kereskedéshez, kaphat bérautót házon belül. Tudunk segíteni pénzügyekben is, és egy autócserénél nem kell öt helyre rohangálnia.
 
Nemrég elkészült a Weltauto mobilra optimalizált oldala– ez fontos trend, de így megváltoznak az autós oldalak is.
12 millió SIM-kártyából 1 millió okostelefonos. Ha valaki egy ilyet kap, a QR-kódon keresztül a kezében lesz minden információ, amire szüksége van. Így akár a használt autónak is meg tudja nézni közvetlenül a paramétereit – most még csak kiegészítő eszköz, de egymillió potenciális partner van benne. A Q3-asnál például HD-ben meg lehet nézni az autót belülről a mobileszköz segítségével – nem csak egy bannert lát, hanem részletesen megmutatjuk az autót.  A kereső és az online mellett ez is olyan irány, amire érdemes pénzt áldozni.
 
Online ügyekben van központi akarat, vagy az országok helyben döntenek?
A gyár csak a koncepciót határozza meg, és hogy mennyi autót szeretne eladni az adott helyen – a többi tőlünk függ. Megvehetünk egy jó svéd filmet, csinálhatunk sajátot, vagy mehetünk teljesen más irányba is. Legyen meg az eladás, működjön a szervízhálózat, termeljünk profitot, a többi rajtunk múlik.
 
Hány ügynökséggel dolgoznak?
A hat márkát három ügynökség szolgálja ki, az évek során az a tapasztalatunk, hogy jobb ezt koncentrálni. A médiavásárlás nagy részét mi intézzük, kislétszámú kommunikációs csapatban dolgozunk. Van rendezvénnyel, PR-rel és sajtóval foglalkozó kolléga, én pedig egyszer ezt a zakót veszem fel, egyszer a másikat, mikor, mi kell. Hatan indultunk, mára hárman maradtunk – minket is érintett a válság.
 
Az autógyáraknál mostanában nagy divat az ökotudatos gondolkozás.
Most indult nálunk a Think Blue kampány, amely épp ezt a gondolkodásmódot szeretné népszerűsíteni. Attól a ponttól kezdve, hogyan tudok gazdaságosan és biztonságosan vezetni egészen addig,  mikor és hogyan használjam az autót. Az ökotudatosság összefüggésbe került a gazdaságossággal: az üzemanyag nagyon drága, autót fenntartani egyre többe kerül, ezért pénzügyileg sem mindegy, hogyan tesszük. Pár év múlva az alacsony fogyasztású elektromos, a hibrid és a dízeles autó össze fog érni, és a nulla kibocsájtás felé tartó projektek lesznek a fontosak. Persze az elektromos autók akkor terjednek majd el széles körben, ha nem 6-10 órát kell tölteni őket, és nem egy Polo árába kerül majd csak az akkumulátor.
 
Konnektoros töltés az autópályán –hogy van ez?
Egyelőre az összes ilyen koncepció a városi autózást célozza meg– arról szól, hogy éjszaka otthon töltöm, reggel elmegyek a munkahelyre, ott is töltöm, majd hazamegyek vele. Amikor a töltőhálózat országos lesz, de legalább a városokon belül elterjed, egyszerűbben működik majd az egész.
 
Ön diplomáciai karrierből került az autók világába.
Tíz évet éltem Spanyolországban és annyi idő épp elég távol lenni itthonról. Másrészt úgy éreztem, elég volt az állami munkából is. Így olyan területet kerestem, ahol el tudtam mélyíteni tudásomat és az addigi tapasztalataimat is fel tudom használni.
 
Azért Spanyolorszégért irigyeljük. Madrid vagy Barcelona?
Barcelona jobban tetszett, mert ott minden megtalálható, ami a kellemes városi élethez kell. Tengerpart, kultúra - és persze a foci, ami ott szintén a kultúra, mondanám a mindennapi élet része.

Lát arra esélyt, hogy egyszer újra itthon is így lesz?
Esély mindenre lehet, meg elképzelések és ötletek is, nem azokkal van a probléma. Hiába akarunk valamit válogatott szinten, ha az itthoniakból hiányzik valami. Ez nem a pénz, az mindig volt, a hozzáállásnak kell megváltoznia – a klub ne egy 35 éves szerb vagy spanyol másodosztályú játékossal járjon jobban, inkább az utánpótlást fejlesszék. Barcelona évek óta magának neveli a tehetségeket, ezt itthon három-négy éven belül nehéz lenne gyorsan lekövetni.
 
A Porsche Hungaria szponzorál sportágakat?
A Skoda a jégkorongot, az Audi a vitorlázást támogatja, egyéniben Cseh Lacit és Kovács Katit is támogatjuk a SEAR révén. Sajnos a szponzorpénzeket is érintette a válság, Kovács Katival pl. két évre szüneteltetni kellett a megállapodást, de azóta szerencsére újra meg tudtuk újítani.
 
Végül, az obligát utolsó kérdésünk: el tud képzelni olyan területet, ahol még kipróbálná magát?
Itt úgy érzem magam, mintha egyszerre hat cégnek dolgoznék: hat márka, hat különféle látásmód, gondolkodás. Az autós szakmában nincs még egy ilyen cég, máshová nem mennék. Rengeteg a külföldi kapcsolat, a márkák jók, a partnerektől pedig sokat lehet tanulni. Minden nap van új motiváció, persze jó lenne, ha most már nem a válság jelentené ezeket a kihívásokat. Szerencsére mindig jön egy új modell, amit be kell vezetni a piacra, és ahhoz a kreativitásra alapozva, mindent újra kell írnunk.
 
Havasi Raymond - ADrenalin
 

 


Szólj hozzá!

– 2012-02-13 – Címkék: interjú samsung profile kováts botond – írta: ad-renalin

„Az innovációnak mindig konkrét célja kell, hogy legyen”

2012-02-13 – Címkék: interjú samsung profile kováts botond



Keze ügyében a több mint 5 colos Galaxy Note és a legújabb Tab. 3D tévé és internetező hűtőgép: sokunk számára irigylésre méltó helyzetben van, hisz a mindig legújabb kütyük között dolgozhat. Az ad:renalin Kováts Botonddal, a Samsung Electronics Magyar ZRt. marketing managerével beszélgetett.

Kezdjük a legaktuálisabbal: teljesen friss a hír, 2011 harmadik negyedévében a Samsung megelőzte az Apple-t okostelefon-eladások terén. Igaz ez Magyarországra is?
Nem szeretünk a konkurenciával foglalkozni, elég annyi, hogy a Samsung itthon is nagyon elöl van. A betiltások, újra engedélyezések, jogi viták híre persze eljut ide is, de a hatásuk egyáltalán nem. Nincs ellenség, csak versenytársak vannak, a Samsung pedig erős, az okostelefon-piacon itthon vezető pozícióban van.

 

Milyen a magyar piac?
Olyan, mint a magyar társadalom: széttagolt a két pólusra. Amikor a Saturn megnyitott, tömegek verekedtek a kedvező árú tévéért – de ha megnézzük a legfelső árkategóriás termékeket, beszéljünk akár tévéről, telefonról, ott is jók az eladási számok.

 

A válság ezek szerint alig van hatással az emberekre?
Tavaly növekedtünk és idén is, a szomszéd országokhoz képest a magyar piac nagyon jó teljesít. Ez egyrészt azért lehetséges, mert a Samsung, mint márka beérett: respektálják az emberek. Másrészt technikailag, de marketing szempontból is megerősödtünk.

 

Utóbbi mit jelent?
A Samsung életében egyik adottság, hogy nagyon termékfókuszú cég, sok üzletág különálló életet él. Kint Koreában a telefonokat Anycallnak, a tévéket Anyview-nak, a monitorokat Syncmasternek, az mp3-lejátszókat Yepp-nek hívják, vagyis ott még a brand szintjén is különválnak a termékek. Európából az látszott, hogy ezek az üzletágak valamennyire szeparálódtak, külön gondolkoztak. Mostanra azonban közelednek egymáshoz a termékek, ez egyre inkább globális tendenciává válik.

Vagyis már nem külön márkákról beszélünk?
Ha mondjuk, bemegyünk egy elektronikai áruházba, akkor a falon lévő Samsung tévénk mellett ott a Samsung fényképezőgép és a Samsung mobil. Ráadásul már eljutottunk egy olyan technológiai pontra, hogy ez a rengeteg eszköz, amely eddig szeparáltan működött, mostanra kommunikál egymással. Rendszerben működnek.

 

A fogyasztók igényelték ezt?
Abszolút, de az új lehetőségeket meg is kell tanulni. Hogy a tévéink példáúl nem csak arra lehetnek jók, hogy naponta megnézzük az aktuális kedvenc sorozatunkat, mert akkor bármilyen márkát meg lehet venni. Ha az embernek többre van igénye, akkor jövünk mi – ezt akarjuk tudatosítani az emberekben.

 

Személyesen miért hiszel abban, hogy Samsungot kéne vennie az embereknek?
Mert meglepetést okoz, hogy tele van valóban nagyon hasznos funkciókkal. Amikor megvettem a hűtőmet, annyi volt a fontos, hogy ezüstszínű legyen kívülről, és hideg legyen benne. Azon már nem gondolkoztam el, hogy lehet benne LED háttérvilágítás, mert így nemcsak csak a felső polcot látom, hogy lehet benne ajtónyitás-rásegítő, vagy egy kis rekesz, amiben elkülönítve akár nulla fokon tarthatom a csirkét, így nem baltával kell felvágni a vasárnapi ebédhez. És ez csak egy hűtő, nem egy olyan összetett termék, mint egy tévé vagy egy tablet. Előbbinél például még nem szoktuk meg, hogy nem csak a bekapcsolom-nézem lehetőség van, hanem akár applikációkat is telepíthetünk rá, vagy mondjuk, a Skype-on keresztül tarthatjuk a kapcsolatot másokkal.

 

Akkor lényegében oktatni is kell az embereket a technológia használatára?
Benne van ez is. A saját termékeink valamennyi funkcióját alaposan megismerjük, és ha lehet, mindent ki is próbálunk. Ez az, amire a jövőbeli fogyasztóinkat is biztatjuk, mert ezeket az innovatív funkciókat hiába írjuk le, csak akkor éli át az ember, ha élőben is látja.


Ezért volt az Andy Warhol-képeket bemutató 3D tv kiállítás is?
Fontosnak tartjuk ezt a megközelítést több termékkategóriában is. Fényképezőgéppel azért jelenünk meg eseményeken, hogy az emberek személyesen tapasztalják meg a használatukat, a boltokban szakképzett emberek mondják el a termékekről, melyiket érdemes választani, melyik mit tud. A másik csatlakozási pont az internet, ott is arra törekszünk, hogy nagyon sok információt érhessen el a felhasználó.

 

Lehetséges egyetlen egységes gondolattal kiállni egy ilyen kiterjedt márkánál?
Bizonyos értelemben még keressük az utakat – nagyon nehéz egy platformra hozni mondjuk a porszívót és az okostelefont. A közös cél mindenképpen az, hogy teljesebbé tegyük az emberek életét, színvonalasabb szórakozást, vagy komfortosabb munkavégzést tudjunk nekik biztosítani. Itt persze el lehet veszni a részletekben, lehet, hogy valakinek attól lesz jobb vagy könnyebb az élete, hogy a kerámiás védőrétegre nem tapad rá az étel, amit készít, más pedig annak örül, hogy kábel nélkül tudja áttölteni a fényképezőgépéről a képeket a tévére.

 

Nagyon hasonló üzenettel próbálkozik a többi technológiai gyártó is, nem?
Csak magunkról beszélnék: mindennek, amit gyártunk, nagyon biztos háttere van, mert óriási kapacitások állnak rendelkezésünkre. Azzal kezdődött, hogy a nyolcvanas években a Samsung beszállt a félvezetőiparba. Nagyon jó döntésnek bizonyult, mert olyan alapokra helyezte a céget, ami, azóta is biztosítja a töretlen fejlődést. A plazmatelevíziókhoz például saját gyárunk készíti az üvegeket – így, házon belül könnyebb kontrollálni a minőséget is.

 

Akkor lehetne akár erőből lépve, olcsó tömegtermékekkel letörni az árakat.
Nyilván mehetnénk abba az irányba is, de mi nem ezt akarjuk. Dizájn- és innovációs díjaink bizonyítják, hogy a stratégiánk teljesen más. Látjuk, hogy bár alapvetően a terméken szereplő márkanév adja a legfőbb garanciát a minőségre, de egyre többen választanak a kinézet alapján is. A kompakt fényképezőgép kategória például kifejezetten ilyen – bár az innováció itt is rendkívül fontos. Nagy siker lett például az a modell, amelynek az előlapján is volt egy kis kijelző, hogy az emberek akár magukat fényképezhessék. Ez egy reális igény a közösségi háló korában, amit felismertünk, és beépítettük a termékbe.

 

Azért mosógépen nem fogunk Angry Birdsözni, ugye?
Nem valószínű, bár már van olyan hűtőnk, amelynek saját kijelzőjére recepteket lehet küldeni az interneten keresztül. Az innovációnak mindig konkrét célja kell, hogy legyen. A Samsung mosógépek például 15 fokos vízzel mosnak olyan teljesítménnyel, amit más gépek csak 40 fokon tudnak. Így jobban kíméli a ruha rostjait és megőrzi az eredeti színeket. Ez mindenképpen hasznosabb, mint ha játékokat lehetne játszani rajtuk.

 

Pár éve még nem volt túlságos menő az a márka, ami a Távol-keletről származott, leszámítva talán Japánt. Koreáról változott meg a képünk, vagy általában a keleti termékekről?
Az az érzésem, egyre kevésbé lesz fontos, honnan származik egy márka. Míg régebben igen nagy presztízse volt általában a német, vagy a japán termékeknek, most már a márkanév határozza meg a termék minőségét. Vannak olyan gyártók, akikről a vevők egyáltalán nem is tudják, milyen országból származnak. Érdekes módon a Samsungot is néha japánnak hiszik. De a világ sok részén van fejlesztési bázis, ezért a Samsung ugyanúgy globális brand, mint a versenytársai.

Voltál már Koreában? Mennyire van ott jelen az innováció a mindennapokban?
Természetesen, többször is. A koreai ipar nagyon magas szintet ért el az elmúlt években. Őrült gyorsasággal fejlődik minden, és ez a mindennapjaikban is látszik. Az ember beszáll a metróba és azt látja, mindenki tévézik a mobilján, mert olyan nagy a sávszélesség. Mára már az is megoldott, hogy a mosógép akkor induljon el, amikor az országban a legkisebb az energiafogyasztás azért, hogy a készülék az olcsóbb energiából fogyasszon. A telefonon távvezérelhető klíma is ilyen. Az emberek hétköznapjaiba beépült mindaz a technológia, amely rendelkezésre áll.

 

Érett erre Magyarország?
Még nem, de amikor megjelent az első full HD tv, érett volt rá? Amikor bevezettük a 3D-tévét, érett volt rá? Régen a tartalom vezette a tévégyártást: volt fekete-fehér mozifilm, kellett hozzá fekete-fehér tévé. Volt színes film, lett színes tévé. Most eljutottunk oda, hogy előbb lett 3D tévé, és most kell hozzá gyártani sürgősen ilyen tartalmat is. Ugyanez a helyzet a tablettel is. Persze meg lehet kérdezni, miért van szükség erre vagy arra a funkciókra. Hiszen megelégedhetnék mondjuk azzal is, hogy egyprogramos a mosógépem. Úgy gondolom, mindig van kb. 20%, amivel többet szeretnék. Ez mozgatja előre az egész innovációt.

 

Itthon mennyire függtök az anyacégtől?
Működik a think global, act local jelmondat – követni kell a fő stratégiákat, az arculathoz hűnek kell maradni, de nagyon sok esetben szabad kezet kapunk. Futottak például helyben készült reklámok – részben azért, mert nem volt rá nemzetközi anyag, részben pedig azért, mert szerettünk volna a helyi adottságoknak megfelelő szpotokat.

 

A reklám mellett marad pénz támogatásra is?
Ilyen például az együttműködés az SOS gyerekfaluval – kaptak tőlünk fényképezőgépeket és számítógépeket, majd a legjobb munkákat kinyomtattuk és saját maguk árulhatták. Megismertettük az emberekkel az SOS gyerekfalu életét, bevételhez juttattuk őket és a kezükbe adtuk a modern technológiát. Megpróbáljuk bevonni őket a Samsung életébe – ez a szponzorálás fő csapásiránya, de támogatjuk a Messzehangzó alapítvány nyári táborait is, és az árvíz- illetve az iszapkárosultak is kaptak tőlünk adományt 2010-ben. Direkt nem választottuk azt az utat, hogy készpénzt adunk és ezzel le van tudva a kötelező jótékonykodás. Ehelyett a háztartási eszközök, tévék tényleg oda mentek, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk.

Úgy tudjuk, a sport is kiemelt figyelmet kap a Samsungnál.
A Magyar Olimpiai Bizottság Aranyfokozatú támogatói vagyunk és elindítottuk a samsunsport.hu oldalt, amelyet egy saját dedikált csapat készít. Az volt a célkitűzésünk, hogy a portált ne pakoljuk tele tévés bannerrel meg szponzorációs hírekkel, hanem hasznos tartalmat adjunk a felhasználóknak. Persze ez nekünk is jó, mert így hírt tudunk adni magunkról, a havonta 4-500 ezer látogató pedig azt jelzi, érdemes volt komolyan venni ezt a kezdeményezést is. Csak válogatott híreket rakunk ki magunkról a közösségimédia-megjelenésekben is, próbálunk nem spamelni, nem az ajándékvadászokra fókuszálunk, hanem azokra, akiket tényleg érdekel, amiről beszélünk.

 

Számos kütyü vesz körül minden nap. Van olyan közöttük, amit otthon, hobbiból is használsz?
Önmegvalósításból fényképezek.

 

És milyen géppel dolgozol?
Hát, ez nem egy meglepő történet…(nevet, aztán előkapja Samsungját). Szerinted?

 

© Havasi Raymond – Beke Dániel


17 komment

– 2011-12-21 – Címkék: pezsgő törley profile kovács györgy – írta: ad-renalin

„Konkurenciánk az egész világ”

2011-12-21 – Címkék: pezsgő törley profile kovács györgy



Ciki-e ma édes pezsgőt inni? Milyen marketingfogásai voltak a 19. században Törley Józsefnek, és hogyan tekint a jövőbe a csaknem 130 éves márka? Kovács Györggyel, a Törley Pezsgőpincészet Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk az ünnepi és az akár vasalás közbeni pezsgőzésekről.

 

Magunkból kiindulva az átlagos pezsgőfogyasztót úgy képzeljük el, szilveszterkor és esetleg valaki születésnapján bont ki egy-egy üveggel. Közel járunk a valósághoz?
Igen, azt mondhatjuk, a magyar átlagfogyasztót az évi egy-két alkalom, illetve az ünnepekhez kötött fogyasztás jellemzi. A szakmai szóval élve „heavy userek” viszont 5-10 palack pezsgőt fogyasztanak el évente, ők már nem kötik feltétlenül valamilyen eseményhez a pezsgő felbontását. Ez fontos momentum számunkra, amikor egy fogyasztót marketing szempontból bekategorizálunk.

 

Akkor a december a pezsgő arany hónapja?
Ez a piacoktól függ. Az egyik véglet Németország: ott az intenzív pezsgőszezon karácsony-szilveszter környékén három hétig tart, ekkor produkálja a piac az eladások 70-80%-át. Olaszországban már kiegyenlítettebb a fogyasztás, míg itthon a november-december a forgalom 50-60%-át jelenti.

 

Akkor olyanok is vannak, akik csak úgy isszák?
Így van. Volt egy érdekes piackutatásunk, amely során például egy hölgy azt nyilatkozta, hogy ő szombaton akár vasalás közben is nagyon szívesen elfogyaszt a párjával egy-egy palack pezsgőt. De komolyra fordítva: kialakult itthon egy olyan réteg, akinek a pezsgőfogyasztás magában is esemény –Magyarország a fejenkénti fogyasztásban a világon valahol a 4-5. hely környékén található.

 

Ennyire szeretjük a pezsgőt?
A németek világelsők, utánuk jönnek a franciák, angolok, majd nagyon sokáig senki, és aztán pár deciliter különbséggel Ausztria, Magyarország és Új-Zéland következik, évente más-más sorrendben. Ahhoz, hogy ezt a büszke pozíciót megőrizhessük, szükség van olyanokra, akik nem csak szilveszterkor és születésnap vagy névnap alkalmából vásárolnak pezsgőt.

 

Pezsgőkultúránkban mennyi helye van a tradíciónak?
Amikor Törley József majdnem 130 évvel ezelőtt megalapította „Törley pezsgőborgyárát”, elképesztő kihívásnak nézett elébe: meg kellett győznie az akkori hazai felső tízezret arról, hogy nemcsak a híres francia, hanem a magyar szőlőből, Magyarországon készített pezsgő is lehet első osztályú. Nem volt könnyű dolga, de sikerült.

 

1882-től a második világháborúig ez maradt a Törley legfontosabb küldetése, konkurálni a pezsgő szülőföldjéről származó francia márkákkal. Aztán furcsa dolog történt: azt gondolná az ember, hogy az államosítás után a pezsgőzés úrias dolognak, a burzsoázia csökevényének bélyegezve eltűnik az új világban. Ezzel szemben bár a céget 1948-ban államosították, a márkát megtartották. Ezt követően nem hogy elsorvadt a magyar pezsgőgyártás, de különböző technológiai fejlesztéseket eszközöltek. A hatvanas években bevezették a tartályos erjesztésű pezsgőt, ez elképesztően népszerű lett az egykori Szovjetunióban és a volt szocialista országokban. Exportcikk lett belőle, azon kívül persze, hogy itthon is megtartotta a piaci pozícióit.

 

Pozíciónk a privatizálás után tovább erősödött: ezt úgy szoktuk jellemezni, hogy a Törley prémium tömegtermék. Bár látszólag ellentmond egymásnak a két fogalom, de ez egy fejtetőre állított piramis, ahol a széleskörű fogyasztás a piramis felső rétegben történik.

 

Tehát a piac ismereteit nem kellett az alapokról újraépíteni, mint a magyar bor esetében történt?
Olyan mértékben, mint a bornál, nem volt rá szükség. Persze a jó pap holtig tanul, így a pezsgőkultúra népszerűsítése mindig feladatunk marad.

 

Van különbség az egyes pezsgőfajták előállítása között?
Ami örök trend marad, az a palackos erjesztésű és érlelésű pezsgő, ami a legtradicionálisabb formája a pezsgőgyártásnak – itt ugyanabban a palackban kerül értékesítésre a pezsgő, amelyben erjedt. Egy másik gyártási eljárás az úgynevezett transvasée (erre még nincs megfelelő magyar kifejezés), amelynek során másfél literes palackokban érleljük a pezsgőt, aztán ezeket zárt rendszerben kiürítjük, leszűrjük és újratöltjük pezsgős palackokba az italt. Újabb metódus a tartályos erjesztés, itt nagyobb mennyiségű pezsgőt erjesztenek akár több ezer hektoliteres tartályokban.

 

Melyik a legjobb eljárás?
Ha most megkérdeznénk egy francia pezsgőmestert, nyilván azt válaszolná, úgy kell pezsgőt készíteni, ahogy azt eredetileg feltalálták, vagyis a tradicionális metódussal. Így minden palack valóban önálló egyéniség marad. Erre reflektálna a német pezsgőmester, a tartályos erjesztés híve: hol van köze ennek ahhoz, hogy bármikor megveszem egy adott márka pezsgőjét, tudjam, milyen ízre és karakterre számíthatok? Nos, ők hadd vitázzanak egymással, ezzel a pezsgőfogyasztók csak jól járhatnak.

 

Mások nem szólnak bele ebbe versengésbe?
Van egy negyedik fajtája a gyártásnak, amelyet olaszok találtak fel. A pezsgőt hagyományosan egy jó pezsgőalapborból készítik, amelybe élesztőt és tirage likőrt raknak, a természetes erjedés során pedig széndioxid termelődik a palackban. Erre gondoltak egyet az olaszok, és megpróbálták egyenesen a mustból erjeszteni a pezsgőt – ez lett az úgynevezett spumante tecnológiával készített pezsgő.

 

Ez másmilyen pezsgőt eredményez?
Magyarországon főleg a hölgyek kedvelik, mert gyümölcsösebb, frissebb az íze, illata, alkoholtartalma alacsonyabb, nem olyan nehéz, élesztős, mint a tradicionális francia technológiájú pezsgő. A különféle pezsgőtechnológiákat éppen azért szeretnénk minél jobban megismertetni a fogyasztókkal, hogy tudatosan válasszák ki, milyen pezsgőt fogyasztanak. Hogy pontosan tudják, mi a különbség a 800 és az 3000 forintos pezsgő között.

 

Ezeket más és más célcsoportoknak szánják?
Természetesen, a technológia, az ízesítés, és persze az ár különböző célcsoportokat szólít meg. Nézzük például az ízesítést. Magyarországon, a statisztika alapján a felhasználók 60%-a szereti az édeset. Sokan úgy gondolják, hogy emiatt szégyellniük kellene magukat, mert ez a pezsgőkultúra hiányával egyenlő.

 

Akkor mégsem ciki édes pezsgőt inni?
Készítettek Európában egy érdekes tanulmányt az italfogyasztásról: ez alapján húzódik egy határ Spanyolországtól északra, Svájc és Ausztria alatt, utána felmegy egészen Lengyelország északi feléig. Akik a határ alatt vannak, azok ételben-italban mediterrán ízlésűek, míg a vonal fölött az úgynevezett bitter-államok találhatóak, akik inkább a keserűbb, szárazabb ízeket kedvelik. De nem csak az ízlés, az alkalom is eldöntheti, mikor milyen pezsgőt érdemes fogyasztani: pl. ha megérkezünk egy partiba, a pezsgő elképesztően jó welcome-drink. Nemcsak azért, mert elegáns, hanem mert az íze jól felkészíti az embert az elkövetkezendő étkezésre. Erre a célra kizárólag a száraz pezsgő felel meg.

 

És Magyarországon?
Itthon tradicionális pezsgőből évente párszázezer, tartályos erjesztésűből többmilliós nagyságrendű palack fogy. De itt jön egy újabb hazai különlegesség: a transvasée-pezsgőket felfedezték maguknak a fiatalok. Ebből a típusból (ami a teljes Hungaria-család) a régióban itt fogy a legtöbb, és ezt a fiatal, hedonista, aktív életet élő fogyasztóknak köszönhetjük. Ők tudatos, hagyományos marketing eszközökkel nehezen elérhető fogyasztók.



Mit lehet akkor tenni? Része volt például ennek a címkék megújítása?
Hadd utaljak megint Törley Józsefre. Nem tudom, hogy a marketing szó 1882-ben létezett-e, valószínűleg még nem. Ő viszont alkalmazta: nem csak arra figyelt oda, hogy megfelelő szőlőterületet találjon, az üzem technológiája is az egyik legmodernebbek közé tartozott, és feliratozott teherautókkal szállíttatta a termékeket. Felismerte, hogy a márka építése a szőlőszemektől a felhasználó asztaláig tart. Használt márkajelzéssel ellátott számolócédulákat, éttermi plakátokat. Sőt, még beépített vásárlókat is alkalmazott, akik leellenőrizték, ajánlja-e a Törley-pezsgőt a pincér, ha pedig nem, akkor nagyon látványosan rendeltek egy palack Törley-t, utána pedig fennhangon dicsérték azt.

 

És mennyiben változott ez mára?
A tradicionális italok, köztük a pezsgő állandóságot jelképeznek. A kategóriát ugyanakkor folyamatosan a fiatal felnőttek fókuszában kell tartani, és olyan kiszerelést kell a termékeknek adni, amely vonzó a számukra. Ezért újítottuk meg a kiszerelésünket – persze nem szakadtunk el a Törley eddigi látványvilágától, mert fontos, hogy a vásárló egyből felismerje a terméket a polcon.

 

Milyen a márka piaci helyzete a nemzetközi porondon?
A nemzetközi piacokon nincs kegyelem. Konkurálnunk kell a francia, olasz pezsgőkkel, a dél-amerikai, új-zélandi termékekkel is. Észtországban például piacvezető a Törley pezsgő és Svédországban is az élvonalban található. Az általunk előállított borok Chapel Hill márkanéven rendkívül népszerűek Angliában, Svédországban, a Hungária Grand Cuvée pezsgő pedig érdekes módon a kanadai Québecben vezeti az eladásokat.

 

Hogyan sikerült ezt a sikert elérni?
Kellett a tradíció, a minőség, és hogy alkalmazkodni tudjunk az adott piac igényeihez. Megint egy példa: Svédországban nagyon népszerűek a dobozos borok, 3-5 literes kiszerelésben. Ha csak az itthoni piacot ismerjük, valószínűleg nem jöttünk volna ki ilyen termékkel. Amikor azt kérdezik, ki a konkurenciánk, azt szoktam válaszolni: az egész világ. Oda kell figyelni mindenkire. Nagyon.

 

És itthon mennyit kell a harcolni a pozíció megtartásáért?
A magyar fogyasztónak is észre kell vennie, hogy folyamatosan újítunk, nem kényelmesít el minket, hogy tradicionális és jól ismert márka vagyunk. Pl. a vásárlói visszajelzések alapján fejlesztettük ki pár évvel ezelőtt az alkoholmentes Törley-t. Ez azóta annyira népszerű lett, hogy megjelentettük a rozé verzióját is – így párosíthattuk az akkor 125 éves márkát a legújabb technológiákkal.

 

Ön 15 éve van a Törleynél – hogyan tudja megőrizni a lelkesedését?
Kezdjük a márkánál: büszkeséggel tölt el, hogy a Törley-vel foglalkozhatok. Bárhová megyek, senkinek nem kell magyarázni, mi a Törley, sőt, általában felcsillanó szemekkel dicsérik termékeinket. Ez a cég átélt mindent – gazdasági felfutás, világháború, recesszió, megint világháború, államosítás, privatizáció, modernizálódás, a márkák újrapozícionálása… ennek ellenére a cégnél dolgozó kollégák fluktuációja abszolút minimális.

 

Mi ebben a vezetés szerepe?
A nyugalmat és a biztonságot próbáljuk biztosítani. Mindenhol vannak nehézségek, problémák, de ezek megoldhatóak akkor, ha a vezetés megfelelő higgadtsággal lép fel. Jó a cégen belül a különböző szintek közötti kommunikáció is, ezért gyorsan tudunk reagálni a helyzetekre. A kialakult légkör jól működik, ebben saját magamnak is fontos szerepet szántam: célom a szakmaiság mellett a nyugalom és a higgadt légkör biztosítása, hiszen minden sikeres vállalkozás a nyugalomra épül. A kapkodást, felesleges feszültségeket ki kell zárni a mindennapjainkból.

 

Mindez egész embert kíván. Marad elég ideje a családra, hiszen úgy tudjuk, Önnek négy gyermeke van?
Mindig tervben van, hogy több időt töltök a családommal, de sajnos ez egy darabig még biztos nem fog teljesülni. A folyamatos naprakészség állandó jelenlétet kíván, a pezsgő pedig ilyen szempontból kegyetlen termék. Amikor mások ünnepelnek, mi még a boltokat járjuk, figyeljük a piacot. Ha például az idei naptárat nézzük, 30-án dolgozunk utoljára, de megkockáztatom, 31-én délelőtt, a szilveszteri bevásárlás mellett én még benézek egy-két boltba ellenőrizni a pezsgőpolcot, ha a feleségem nem is tud majd róla…(nevet)

 

A gyerekeit is a pezsgő szeretetére fogja nevelni, természetesen, mikor betöltik a 18. életévüket?
Az életkorukat figyelembe véve ez még korai, bár a pezsgővásárlásokkor a két nagyobbik lányom már elkísér és ismerik a termékeinket, tudják, hogy mi hiányzik a polcról. Persze, ők követik a legszorgalmasabban a cég reklám megjelenéseit a tévében és az interneten is. Mindig őszinte kritikát kapok tőlük, rögtön elárulják, ha valami tetszik, és azt is, ha nem. Sokszor remek észrevételeik vannak. Bízom benne, hogy érdeklődésük a pezsgő szakma iránt felnőtt korukban megmarad, és egyszer talán maguk is ezen a területen helyezkednek el.


1 komment · 2 trackback