Legalábbis ezt állítja egy amerikai társadalmi célú reklámkampány, amely mérsékelni próbálja a szív- és érrendszeri betegségekben elhunyt washingtoniak számát. A provokatív reklámfilmben egy boncasztalon fekvő hullát látunk, akinek kezében ott lapul egy félig megcsócsált hamburger. Az üzenet már ennél a pontnál is átjön, de a film végén lévő zárókép és a Meki átírt szlogenje („I was loving it”) teszi fel az i-re a pontot.
A kampányt egy orvosokból és táplálkozás szakértőkből álló non-profit szervezet, a Physicians Committee for Responsible Medicine (PCRM) készítette. Szerintük nem csak a McDonald’s, hanem minden gyorsétterem bűnt követ el az emberek ellen, mivel olyan magas zsír- és koleszterintartalmú ételeket árulnak, amelyek könnyen szívrohamot okozhatnak. Washington különösen veszélyeztetett, hiszen a városban több Meki, Burger King és KFC van, mint bármilyen más, hasonló lakosságú amerikai városban. Ennek következtében évente 1500 ember leli halálát a hamburgerbe bújt ördög miatt.
A kampányüzenet azt sugallja, hogy a McDonald’s megöli az embereket. Ez azonban így nem igaz. Az amerikai emberek ölik meg saját magukat, amikor mértéktartás nélkül, hetente többször is gyorséttermekben lakmároznak. Az étel nem tud ölni, csak akkor, ha túlzásba visszük és ész nélkül esszük. Tudta ezt jól a PCRM is, de számukra könnyebb volt kiválasztani egy főellenséget, mintsem pusztán arról beszélni, hogy együnk néha zöldséget, gyümölcsöt és egészséges ételeket. Nem lehet ezért hibáztatni őket, hiszen ők csak sokkolni akarták a lakosságot – ami nélkül manapság már nehezen lehet sikeres társadalmi célú kampányt készíteni. Persze a gyorséttermeket sem lehet védeni, mivel nagy szerepet játszanak ők is a problémában. De nem lehet mindent rájuk kenni, hiszen az ember – létéből fakadóan – önpusztító, megy neki a halál önállóan is.
Az igaz, hogy manapság nem mindig könnyű egészségesen táplálkozni, de azért érdemes azon elgondolkozni, hogy mi mindent veszíthetünk, ha nem figyelünk oda az étrendünkre. Ne mást hibáztassunk, csak nézzünk mélyen önmagunkba és (t)együk azt, amit jónak látunk! A többi már csak elhatározás kérdése.
